Ma olvastam egy cikket a Magyar Hírlapban aminek a linkjét idetettem. Érdemes elolvasni az egész cikket, de van benne egy mondat ami aktuális a megfigyeléseimhez és a mai napon tapasztaltakhoz.

Link: http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=158601

Az alábbi idézet a riportban szereplő Essősy Zsombor szájából hangzik el, aki a Magyar Pályázatkészítő Iroda ügyvezetője:

Mennyire irányított felülről a támogatások elosztása?
– Leginkább a regionális operatív programoknál érezhető politikai befolyás. Azt sem árt figyelmen kívül hagyni, hogy egyes esetekben jóval több pénzt igényelnek, mint amennyibe a beruházás kerül. Az egyedi projekteknél nehéz kiszűrni a visszaéléseket. Egy-egy esetben százmilliós eltérések lehetnek, ezekre nagyon oda kell figyelni az ellenőrzésekkor. Addig jó, amíg mi füleljük le a simliseket, nem Brüsszel, mert akkor vissza kell fizetni a támogatásokat.

Na. Hát szerintem nagyon irányított. Erre több jel is utal, melyet most megpróbálok összefoglalni. Lehet, hogy összeesküvés elméletnek tűnik, dehát ez van.

Mostanában divatos lett a kistérségi társulás, mely igazándiból a régi tanácsi járás fogalmának felel meg. Maga az egész társulási rendszer a szcialista kormányzás alatt kezdődött és rohamosan fejlődve az élet minden területén átvették az irányítást. A mi kistérségünknek egy olyan városban van a központja, ahol a szocialista polgármester országgyűlési képviselő is és Ő a kistérségi társulás vezetője. Erre mondta az egyik iskola igazgatónője egy szülői munkaközösségi ülésen tavaly, hogy "Milyen jó nekünk, hogy a polgármester Úr a kistérség vezetője is egyben és országgyűlési képviselő!" Mivel egyik anyuka sem hányta el magát ekkora benyalástól én sem szóltam egy szót sem, pedig annyira kurvára nem jó ez így. (Ugye minél központosabb egy hatalom, annál kevesebb a valódi kontroll.)

Na ezen kistérségi társulás a tavalyi év folyamán eszméletlen sebességgel kezdte átvenni a hatalmat az élet olyan etrületein ami hosszú távon ellehetetleníti mind a jövő nemzedéket, mind a rászorulókat.

Elsősorban olyan munkatársakkal töltötte fel a sorait, akik teljesen le lettek káderezve, hogy eléggé baloldaliak-e. Egyik ismerősömtől egy az egyben megkérdezték az interjún, hogy milyen kötödésű. Echte szocialista pártkatonákkal és alvóügynökkel van feltöltve az egész bagázs.

Az ő irányításuk alatt működik a közmunka-program. Mindíg szoktam látni a kistérségből beözönlő szerencsétlen rabszolgákat, akik a minimálbér töredékéért eladják magukat, mert nincs más lehetőségük arra, hogy életben tartsák a családjukat. (Érdekes, hogy ide nem Mercédesszel jönnek a cigányok szerződést kötni, bár igaz, hogy itt dolgozni is kell a pénzzért). Miután a rabszolgák hada nekik dolgozik jött a következő lépés.

Átvették az irányítást a város és a környező összes település oktatási intézménye felett. Olyan központosítási intézkedéseket vezettek be amire az 50-es évek óta nem volt példa. A hátrányos helyzetű vidéki iskolákat még lejjebb nyomják az iszapban. Ha nincs meg a megfelelő osztálylétszám, akkor megszüntetik az osztályt és a kijelölt iskola megfelelő osztályába kell járatni a gyerekeket. Két okból is veszélyes a dolog. Ugye a gyerek eddig sem a saját lakhelyén jár iskolába, esetenként tíz-tizenöt kilométert buszozik reggel fél hét hét között. Ha megszünik az osztálya, akkor ez húsz harminc kilométer is lehet. Ráadásul bekerül egy teljesen új közösségbe, új tanárokhoz, új kihívásokkal. Ez például hetedik nyolcadikban, pályaválasztás előtt igen érdekes mutatvány. Mind annak a gyereknek aki megy, mind annak akikhez megy. Ráadásul tegyük a szívünkre a kezünkket. Egy falusi iskolában még mindíg sokkal alacsonyabb az oktatás színvonala, mint egy városiban. Ez harminc évvel ezelőtt is így volt, most meg különösen így van. A falusi iskolában eleve több a deviánsnak számító gyerek, ráadásul a jó pedagógusok el tudnak helyezkedni a városi iskolákban, a maradék meg megy ki kínlódni vidékre.

Egy idő után a demográfiai mutatókat is nézve nem lesz meg mindenhol az osztálylétszám és akkor elkezdődik a kis falusi iskolák még intenzívebb kinyírása. Ráadásul egy központi igazgató van és mindenhol csak intézményvezetők erősen megnyírbált gazdasági és döntési jogkörökkel. Igazából annyira közponból osztják a pénzt, hogy hagyományos értelemben vett fejvadászatra sincs szükségük, hogy meglegyen a létszám, mert majd faluról úgyis feltöltik. Ez olyan mértékű minőségromlást fog eredményezni, amitől elveszti a jó hírét az iskola, a pedagógusok pedig el fogják veszteni azt a tüzet, amitől eddig nagyon nagyon jó volt az iskola.

Miután a jövő nemzedék felett átvették az uralmat jött a másik véglet.

A városban egy jól működő gondozási központ volt(!). Tavalyi évben afölött is átvette az irányítást a kistérségi társulás. Majd idei év január egytől egy megyeszékhelyi kht-nek átjátszották a központtot. Az új vezetés mindjárt elküldte a dolgozók 30%-t. A maradéknak a bérét levitte minimálbér közelébe és mindenkinek plussz feladatot kellett bevállani, úgyhogy az ápolók (köztük sok diplomás szakápoló is) takarítónő is egyben, a portás betegtologató és karbantartó is egyben). Ilyen munkanélküliségi mutató mellett mindenki bedugta a fejét a hurokba, mert negyven felett lehetetlen elhelyezkedni, főleg ha nő az illető.

Na tehát az öregek és a gyerekek kipipálva. Éljen a liberalizmus!

Most jön az a réteg aki még tudna kezdeni valamit.

Menet közben egy másik kistérséggel karöltve létrehoztak leadercsoportot. Ez az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program pénzlenyúló társasága. Elvileg minden civil, önkormányzati szervezet és vállalkozó tagja lehet. Jól hangzó igéretekkel odacsődítettek vagy 250 ilyen szervezetet. Na utoljára az Etelközben volt ekkora tömeg amit egyszerre kell kezelni. Mivel én is képviseltem egy nagyvállalkozót, így gyakorlatilag a születéstől résztvettem az egészben. A másidok ülés után már tisztán látszott, hogy egyesek ebben látják a megváltót és mindenféle hasztalan, de számukra előnyösnek tűnő ötlettel állnak elő. Na a sok eszkimó, kevés fóka szindróma hamarosan látható lett, főleg mikor többszörre sem lehetett döntésképes közgyűlést összehozni 250 fő részvételével. Második harmadik ilyen naggyűlés körül kezdtem hangot adni annak a véleményemnek, hogy mi, akik komolyan vesszük az egészet és egy nagycsomó szellemi és idő potenciált belerakunk, mi fogunk kiszorulni akkor mikor a tényleges pénzosztás lesz. Bár mondtam én olyat is, hogy ez a 250 ember fogja megszavazni, hogy a vezetőségben lévő 3-4 ember nyúlja le a pénz nagy részét és észre se vesszük, hogy mire szavazunk.

Na mindkettő bejött. A második az olyan formában, hogy októberben megjelent a leaderekről egy jogszabály, hogy az elkülönített pénzalapokból miket lehet elszámolni a leadernek a saját fenntartására. Nem nagyon dobtam el az agyam, amikor egy hónap múlva egy nagy irodaházat béreltek, amit teljesen felújítottak, felvettek vagy tíz embert akinek mobilja, laptopja minden egyebe van, és a vezetőség elment Finnországba tanulmányútra. Mert ugye tanulmányozni azt kell.

Az első az olyan formába jött be, hogy megjelent a pályázati kiirás. De minimis eu-s támogatásban legfeljebb 200 000 eurós támogatási összegre lehet pályázni, ami ugye durván 50 000 000 forint. Egy normális turisztikai szálláshely megvalósítása, ami európai színvonalú és hosszútávon megállja a helyét az cirka 100 000 000 összehozható. Önerő lévén megterveztettük, elindítottuk a megfelelő szakhatósági eljárásokat (aki csinált már ilyet az tudja, hogy több millió forint és legalább 90 nap, amíg minden engedély megvan.) Elmegyünk a leaderhez, aki mint minősítő bírálja a pályázatot. Azt mondja a tag akivel beszéltünk, hogy túl nagy a projekt és nem fér bele ebbe a vidékfejlesztési koncepcióba, mert a vezetőség olyan állásponton van, hogy maximum 10 000 000 forintos projekteket támogat.

Na ezek az emberek ma összejövetelt tartottak a kisváros egyik szállodájában ebéddel, mindennel egybekötve. Voltak ott mindenféle funkcionáriusok a polgármesterektől kezdve, a kistérség és a laeder vezetőin keresztül mindenki. Volt valami pesti fejes is, mer nagyon körülrajongták, de nem tudom ki volt az. Eszembe jutott rögtön a Magyar Hírlap beli idézet, hogy felső politikai nyomásra helyeződnek ki ezek a pénzek és csak az kaphat belőle aki beáll a sorba.

Nem tudom mi lenne, ha hirtelen előrehozott választások lennének és ezek a pártkatonk már nem dönthetnének ilyen pénzek sorsa felett. Jönnének másszínű pártkatonák, és folytatódna minden csak más színekben? Ki tudhatja?

Most olvastam egy olyan cikket, amitől nem kaptam szikrát. Tudom, hogy a nyomor sokmindenre ráviszi az embert, de ezt az ocsmányságot már nehezen veszi be az ember gyomra.

Történik mindez a XXI. századba az Európai Unióban! (Nem Afrikában, Hanem Magyarországon).

Északelet-Magyarországon, konkrétan Borsodban és Szabolcsban az országos átlagnál több beteg gyerek születik. Olyan közpésúlyos értelmi fogyatékos gyerekekről van szó, akiknek a tünetei az oxigénhiányos állapot kialakulára enged következtetni. A gyanú szerint ezeknek a gyerekenek a nagy része egészségesen születik. Az oxigénhiányos állapotot a születés után idézik elő! Na nem annyira, hogy ne legyen szobatiszta a gyerek és ne tudjon járni, csak annyira, hogy a dupla családi pótlékra jogosító betegségi tüneteket elérje.

Na ez az a dolog amitől kinyílik az géppisztoly az ember zsebében. Szegény csecsemő már születése pillanatában úgy meg van nyomorítva, hogy esélye se legyen a normális életre. Még semmit sem tud eről a világról és már el is vették a kedvét tőle. Milyen szülő az, aki pénzért képes tönkretenni a saját gyereke életét? Mit vár ez a szülő a jövőtől? Csak a családi pótlékért szül gyerekeket? Ennyire fontos a kocsmába hordani a pénzt?

Normális emberi ésszel nem megválaszolhatók ezek a kérdések.

Tényleg ilyen világban élünk?

A rendőrség begyűjtötte a gyújtogatót. Tegnap néztem a hiradót az egyik csatornán és mutatták, hogy a parkolóban teljesen kiégett a felgyújtott autó és súlyosan károsodott a mellette álló is. Éppen mondtam a kislányomnak, hogy megbolondulnék, ha reggelre csakúgy kiégne az autóm. Nem is tudom mit tennék nélküle, mert a munkámhoz minden nap kell.

Na kiderült, hogy a magyar mentalitás megint működött. Ugye "...dögöljön meg a szomszéd tehene is". Neki leégett a háza, hát másnak se legyen már jobb. Még jó, hogy nem házakat kezdett el felgyújtani, mert még a végén bennégett volna valaki. Ha cigány az is baj, ha magyar az is. Mindenképpen faji alapon kezelték volna a dolgokat, mint a pécsi leszámolást.

A másik, hogy pszichiátriai kezelésre szoruló elkövető volt, akit gondolom Hordágy Ágnes szakszerű közbeavatkozása miatt nem kezeltek. Kellenek ám a hülyék az utcára, mert nincs belőlük amúgy is elég.

A pasi meg gyártotta a moltovokat, (ahelyett, hogy az üres üvegeket visszaváltotta volna), és a nagyon gazdag Csepelt választotta célpontul. Szerintem többeknek egy élet munkája füstölt el, mert nem egy gazdag környék. Sose volt az. Márcsak abból is kiindulva, hogy a belső kerületek is ide importálják a szociális problémákat. Kell még ide egy ilyen fazon.

A ma reggeli eső ezt tette tönkre:

Csak egy képet akarok megosztani veletek, ami szerintem nagyon jól sikerült.

Nem nagyon kell kommentár az alábbiakhoz. Egy misén hangzott el Magyarországon 2008 végén.

Hát ide jutottunk...
Egy kis magyar statisztika

Magyarország népessége

2001: 10 millió 200 ezer,
2008: 10 millió 40 ezer.


Házasságkötés

2001: 44 ezer házasságkötés,
2007: 29 ezer házasságkötés.


Gyermek

Magyarországon a nők 1/3-a nem szül gyermeket.
A 18 éven aluliak száma 2 millió 150 ezer.
100 megszületett gyermekre 70 terhességmegszakítás jut.
3 gyermek közül legalább 1 olyan anyától születik, akinek nincsen férje.
850 ezer gyermek - öt gyermek közül kettő - szegénységben él. Nem jut hozzá ahhoz a


megfelelő mennyiségű és minőségű mindennapi táplálékhoz sem, amely elengedhetetlen
feltétele, hogy felnőtt korában erős és egészséges emberként élhessen, dolgozhasson.


Válás

2001: 1000 házasságkötésre 559 válás,
2007: 1000 házasságkötésre 610 válás.


Nyugdíjban

Közel 3 millió nyugdíjas él Magyarországon. Közülük 2 millió töltötte be a nyugdíjkorhatárt.

Szociális otthon

2001: 74 ezer fő
2006: 84 ezer fő.


Szegénység

2001: 1,7 millió ember élt létminimumon Magyarországon,
2008: 3,1 millió ember él létminimumon Magyarországon.


Munkanélküliség

2001: 5,8% (240 ezer ember)
2008: 8,1% (340 ezer ember).
A munkájukat elveszített emberek átlagosan 15 hónap alatt találnak új munkahelyet.


Foglalkoztatottság

100 munkaképes korú magyar ember közül 57 dolgozik. (Szlovákiában 100 ember közül 61.)

Szociális segély

153 000 család (kb. 700 000 ember) hónapról hónapra segélyből él.


A segélyezettek 40%-a 30 évnél fiatalabb.

Orvos

2001: Magyarországon 38 000 orvos dolgozott.
2007: Magyarországon 33 000 orvos dolgozott.


Társadalmi kórkép - 2008

5 400 000 túlsúlyos,
3 050 000 rendszeres dohányos,
1 000 000 alkoholbeteg,
1 000 000 cukorbeteg,
1 000 000 depressziós,
1 806 000 rokkant nyugdíjas,
1 650 000 tüdőbeteg,
10 ezer megszüntetett kórházi ágy.


Rokkantak

1990-ben 540 ezer rokkant nyugdíjas élt Magyarországon.
2007-ben 810 ezer rokkant nyugdíjas élt Magyarországon.


Öngyilkosság

Magyarországon naponta 7 ember öli meg saját magát. Magyarországon a legtöbb ember a délalföldi
tanyavilágban öli meg magát.

Adó

Magyarországon 100 forint jövedelemből 70 forintot elvesz az állam adóba.
Ausztriában 100 euró jövedelemből 43 euró az adó.
Szlovákiában 100 korona jövedelemből 30 korona az adó.


31. Államadósság
2002. május: 8 400 milliárd Ft (840 000 Ft/fő)
2008 nyara: 17 000 milliárd Ft (1 millió 700 ezer Ft/fő)
Államháztartási hiány

2000: 3 %,
2006: 9,2 %.


Analfabétizmus

2008-ban Magyarországon legalább 100 ezer analfabéta él.

Alapfokú oktatás

Az általános iskolát végzettek egyharmada funkcionális analfabéta.
2001: 90 ezer tanító, tanár dolgozott,
2007: 78 ezer tanító, tanár dolgozott.



Szakmunkásképzés

1990: 225 ezer diák tanult szakiskolában,

2006: 134 ezer diák tanult szakiskolában.

Felsőoktatás
Magyarországon 73 egyetem és főiskola működik, amelyekben
490 ezer fiatal számára volna hely,
380 ezer fiatal tanul egyetemen, főiskolán.

Magyarország gazdasági versenyképessége

2000: 26. hely,

2007: 47. hely.

Élet/halál

Az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon a legrövidebb az emberek várható
élettartama.

Családomról nem nagyon szoktam írni, de ma emléket kell állítanom Öcsémnek.

Öcsém egy nagyon jó kezű ezermester, aki mindent meg tud javítani. Ma megkerestem egy problámával amit egy óra alatt orvosolt is a fűrészgépemen.

Anyagköltséggel együtt (ami kb 200 ft), ha kifizetem azt a tudást amit beleadott nem került volna többe 2000 forintnál a javítás. Az alkatrész készen 4500 forint. Nem értem -sőt, Ő különösen nem érti- ,hogy egy ilyen ezermester miért nem él meg ma Magyarországon. Nem valószínű, hogy azért, mert egy kis faluban lakik. A mai világban ez nem akadály, nem is azért mert nem érné meg megjavítani azokat a dolgokat, amik eldobva amúgy is környezetszennyezőek, és nem is azért, mert sokszor nem jobb a javitott alkatrész, mint a gyári. (Ugye, ha a gyárban tartósra csinálnák ezeket a dolgokat, akkor ki venne olyan sűrűn?) Itt is előjön a globalizáció ezerszer elmondott jelmondata: "Légy buta, ne gondolkozz! Fogyassz!" Belesulykolják az emberekbe, hogy minden ami elromlik azt cseréljék ki. Főleg mióta Kinában állítják elő ezeknek a fogyasztási cikkeknek a 90%-t, mert ott olyan olcsó a munkaerő amivel még megéri dolgoztatni. (Nem tudom mi lesz, ha ott is felébred az emberiség 20%-a. Nagy tömeg ám.)

Na szóval ilyen kvalitásokkal még vállakozóként (azért említem ezt így, mert agyonvágják őket adóval és járulékokkal), vígan többet kéne keresni neki, mint egy olyan diplomás köztisztviselőnek, mint én. (Most biztosan többen leköpik a képernyőt, de negyven évesen, tizennyolcéves köztisztviselői jogviszonnyal, informatikus mérnökként nettó százhúzezer forint nem emeli a köztisztviselői átlagkeresetet. Mert nagyon bőven alatta van. Aki fröcsögni szokott leültetném pár napra ide a végekre).

Kedvencem Kövér Megmondóember László ismét kiállt a tömeg elé. Na nem volt akkora az a tömeg, mert elment Makóra az ország déli csücskébe, hátha nem hallatszik fel onnan a hangja az égig, de a mai világba már titokban sem tud szellenteni az ember, mert rögtön mindenki hallja. Aki hallotta, az viszont érzi is a szagát, vagy legalábbis azt hiszi.

Na Megmondóember barátunk azt találta mondani, hogy a Jobbik az Mszp kreálmánya. Sőt még ezen is túlment. Mivel az IMF echte zsidó vezetésével egy alomból valónak mondotta Gyurcsány Válságkezelő Ferencéket, gyakorlatilag lezsidózta a Jobbikot. Na innentől érdekes a dolog, mert ugye az irredenta, fasiszta, kirekesztő ect.. Jobbik, most nem fogja találni a helyét. Ki fog derülni, hogy tulajdonképpen egy középpárt, aki mindenféle másként gondolkodó és szélsőségektől mentes embert vár a soraiba. Legyen az akár cigány, akár zsidó. Még a végén kiderül, hogy elfolytott liberalisták, csak nem mertek szembeszállni az hatalmas SZDSZ-el. Mert ugye ha nincs SZDSZ akkor nincsenek homokosok, zsidók, cigány bünözők (akiknek mindent szabad), nincs olyan oktatási reform ami megtagadja a magyar történelem tanítását (még azt is hogy atanítják, azt is.), meg összevonja a reáltárgyakat (nehogymá gondolkozzon az a szegény diák. Még rájön, hogy teljesen lebutítva erősen kizsákmányolható), nincs egészséügyi reform (mely az abortuszra adja a legtöbb pénzt, nehogymá szaporodjunk egy kicsit. Kell a hely a zsidóknak.)

Úgyhogy a mi Megmondóemberünk megmondta. Ugye aki nincs velünk az ellenünk van. Namármost a Jobbik nem követi az "Egy a tábor, egy a zászló" jelmondatot, mert rájött, hogy egyik 19 a másik egy hijján 20. Teljesen mindegy, hogy a két nagy párt közük ki ül a vezér helyén, gyakorlatilag a magyarság el van adva és csak keserves kínok árán tudjuk viszaszerezni azt a helyet, amit be kell töltenün történelmi küldetésünk és történelmünk miatt. Próbálják betölteni azt az űrt ami ráébreszti az embereket, hogy sokkal többre vagyuk hivatva, mint amit megpróbálnak megetetni velünk.

Nem vagyok Jobbik párti, de egyre többen rájönnek, hogy saját maguknak kell megoldani a saját problémáikat. 40 évig felnéztünk a nagy szovjet testvérre és kiderült, hogy nem kellett volna. 18 éve nézünk fel a nagy eu-ra. Itt már rövidebb ideig tudtak etetni minket, mert most sem lett jobb. Miután a multiaik megvettek és kizsigereltek mindent, megetettek velünk minden szemetet, már elkezdték a saját mocskukat idehordani. Lebutították a mezőgazdaságot, levágatták a marháinkat, kivágatták a szőlőinket. Most, hogy beütött a krach csak a mezőgazdaság tudott pozitívumot felmutatni tavaly. Szerencsére a parasztot nem egyszerű legyűrni. Rájuk kéne most figyelni egy kicsit, met kihúzhatják a szarból azt az országot, csakhát Dózsa György óta félnek az urak a magyar paraszttól. És ez a félelem nem hagy alább. A paraszt nem fog éhezni és megfagyni, mert van annyi esze, hogy hogyan lehet túlélni a túlélhetetlent.

Na elkanyarodtam kicsit Lacikától, dehát megmondta. Vona Gábor és bandája rohadt zsidó, kommunista bérenc akik a Fideszt gyöngítik. Hamar kezdődött a kampány.

A vezetés valószínű egyetérthet a dologgal, mert annyi reakció sem volt rá, mint amikor kötelet igért a komcsiknak. Vagy annyira lefagyott szegény Viktor, hogy elfelejtett reagálni.

Nem akartam már foglalkozni a témával, dehát délvidéki szomszédaink magatartása megint kinyitotta a bicskát a zsebünkben.

A büdös disznajai megfagytak volna, ha mi nem spórolunk nekik egy kis gázt. Erre hálából lefestik a magyar helységnévtáblákat. Hát hamar megháláták nekünk.

Remélem ma is adtunk nekik egy kis fűtőanyagot. MERT MEGÉRDEMLIK!

Na a történet ott indul, hogy egyik ismerősöm intézett valamit az okmányirodában. Mint mindíg, most is hosszas sorbanállás előzte meg, így ráért nézelődni. Jövőnk zálogai is megjelentek személyi igazolványt csináltatni. Jöttek vagy tizen, a maguk módján, hangoskodva, tolakodva. Azt mondja az ismerősöm, hogy atízből legalább hét cigány volt. Azt ugye tudjuk, hogy a nyolc év alatti korosztály 54%-a cigány. De a mostani korosztályban is egyre nagyobb súllyal képviseltetik magukat.

A szokásjogból, és amit látnak otthon nem sok jót várhatunk az elkövetkező időkben. Őnekik kéne a mi nyugdíjunkat megtermelni. Ugye, az ő szótárukban a munka szó sem szerepel. Talán ezért kezdik emelni a nyugdíjkorhatárt. Inkább a munkahelyen haljunk meg, mert úgysem lesz pénz a nyugdíjunkra.

Most olvastam egy könyvet az 56-os forradalomról. Davis Irving: Felkelés!. Nem nagyon kendőzi a dolgokat. Több CIA-s kihallgatás részletesen le van írva benne. Magyar emigránsokat hallgatnak ki, hogy miért vettek részt a harcokban, mi motiválta őket, hogy mindent feladva fegyvert ragadjana, majd elhagyják a hazát. Szabolcsi parasztember mondja, hogy a behajtást tíz-tizenkét fős kizárólag cigányokból álló csoportok hajtották végre. Csoda, hogy utáljuk őket. Mindig, mindenhol a dolgok legkönnyebb végét fogják meg, és azt gondolják, hogy minden alanyi jogon jár nekik.

Kicsit olyanok, mint az izraeli zsidók, akik turistának nézik az őshonos palesztín lakosságot és halomragyilkolják őket. Aki meg ezt megszólja az irredenta, antiszemita, mocskos fasiszta meg minden. Mert nekik ugye mindent szabad.

Na most egy kicsit elkanyarodtam.

Szóval az ideji költségvetésben 1,2 milliárd forinttal több van abortuszra, mint tavaly. Nem valószínű, hogy a cigányasszony fogja felhasználni a kerete, úgyhogy kezdhetünk félni, vagy legalább jól megijedni, mert hamar idegenek leszünk a saját hazánban.

Nem vagyok rasszista, vagy legalábbis nem tartom annak magam. Persze egy cigány, ha ezt elovassa, biztosan annak tart, csak gondolkozom. És félek. Az ombusman engem nem fog megvédeni.

Majd jönnek újra, és behajtanak. Először csak anyit visznek el amit szükségesnek látnak. Később majd mindent ami mozdítható. Nem fognak nézni sem istent sem embert. És ha megpróbálod megvédeni magad kiirtanak családostól.

Ma ismét tornáztatva volt a budapesti rendőrség. Kicsit kevesebben voltak, mint amúgy tüntetés idején. Magyarul is beszélt min és azonosító sem volt rajtuk, de hát ez már csak így marad az idők végezetéig.

Na aszongya, hogy a kolléga bement a bankba, oszt vót egy kis dulakodás. Fogott egy alkalmazottat túsznak, oszt kijött a bankból. Ki tudott jönni, mert nem lőtte le egy rendőr sem. (Tőlünk kicsit nyugatabbra nem tudott volna rohangászni a tússzal a városban.) Beszaladt egy tízemeletes panelba és eltünt, mint szürke szamár a ködben. Hát a tag vagy ott lakik és az erkélyről nézi a T. Rendőrség erőlködését, vagy kommandósnak öltözve keresi saját magát az épületben. (Vagy, de ezt már csak dupla zárójelben merem leírni (Ő David Merlini), és már egy másik idő és térsíkba helyezve eltünt. Így csak Murder segíthet.)

Szóval a kollega eltünt. Illetékes nyilatkozik, hogyaszongya "Nem zárjuk le az egész kerületet amíg nem bizonyosodtunk meg arról, hogy nincs a férfi az épületben." Hát gratulálok. A kolléga kettő körül jött ki a bankból, most van fél nyolc. Trabanttal is kiért még Csengersimára is, pedig az vagy 220 km Pesttől. Szerintem is elég, ha csak az épületet zárják le.

Kíváncsi vagyok ezért majd hány embert fognak lecsukni. Ugye Mórt is elgombázták. Nem kicsit, nagyon.

Már megint helyzet van.

Iván megnyitotta a csapokat. Ez annyira meglepő volt, hogy Ukrajnát teljesen felkészületlenül érte. Ezért még mindíg szopatják Európát. Szegényeknél olyan fejletlen a technika, hogy nem tudják különválasztani a saját lopott gázukat, amit a gáztárolókból nyomtak a saját rendszerükbe az EU-nak szánt tranzitgáztól. Elképesztő indok.

Valószínűbb, hogy valamit még szeretnének elérni, mert a megfigyelőket sem engedik be a központokba. Gondolom először a saját tárolóikat töltik meg, és mindenki csak utánuk. Elvégre ők vannak jobb végén a csőnek.

Szerbia meg annyira megszokta a jót, hogy továbbra is követeli az ellátmányt. Igaz, hogy nálunk megint megfagytak hárman a lakásukban, mert nem tudtak fűteni, de Szerbiában legalább meleg van. A magyar spórolt gáztól. Nagyon jól megy nekünk. hiába no.

Remélem Szlovákiának is adunk, mert őnekik sincs és ettől áramuk sem lesz napokon belül. Szeressük már őket is egy kicsit. Biztosan ők is szeretnének minket hasonló helyzetben.

Na ennyit a gázról.

Az előbb olvastam az Index cikkét, hogy az EU már fenyegetőzik. Mármint -20 fokban irdatlanul ráijesztett szegény Ivánra. Aszongya: (nem szószerint), hogy a Gazprom teljesítse a szerződésben vállat kötelezetségeit, mert el fogja veszíteni az ügyfeleit, ha a tagállamok átállnak az alternatív energiafelhasználásra.

Bezsarsz!

Mindenki aki gázzal fűt épen vodkát vásárol, hogy nehogy megfaggyon, mert semmilyen egyéb lehetősége nincs a melegedésre, a magukat okosnak tartók meg lefenyegették Ivánt.

Biztos marhára meg van ijedve.

Oszt aszongya a másik hír, hogy adunk gázt a szerbeknek. Mert nekünk annyi van. Ismát jól takarékoskodtunk másnak. Úgy vagyok ezzel, mit azokkal a segélyekkel amiket a katasztrófa sújtotta övezetekbe küldünk, közben meg megfagy itthon a kisnyugdíjas a lakásában. Ne vicceljünk már. Adunk nekik. Itt meg leállítják a cserépgyárat. Mire újraindítják egy félévi hasznot bukott a cég. Jól jön neki így válság idején. Biztos nem gog elküldeni embereket. Itt meg ugye magasan kvalifikált emberek dolgoznak akik csak úgy elhelyezkednek. (Nem leszólom őket, mert minden tiszteletem az övék. Elég nehéz munkával keresik a kenyeret.)

Mi adunk, mert szeretjük őket. Ők is minket. KLátszik a magyarverésekből.

Na be is fejezem, mert felment a pumpám.

Ma olyan történt velem ami az elmúlt 40 évre nem volt jellemző. Baráti rábeszélésre és 10 éves lányom első szavára ugorva, meglátogattuk a Jégcsarnok nevű műintézményt. Első nekifutásból odaállva a pénztárhoz vettem két jegyet, meg egy korcsolyabérletet. Gondoltam, majd meglátom hogy megy a lányomnak és ha megbátorodnék, csak akkor veszek a lábomra olyan cipőt ami nem biztosítja a stabil állást. Kedves ismerőseim mindjárt modták, hogy nem vagyok normális. Ha már eddig eljöttem igazán kipróbálhatnám. Az ilyen hülyeségekbe nem nehéz beugratni. Beálltam a sor végére és a pénztáros fülig érő vigyora kiséretében vettem magamnak is egy koribérletet. Gondolom a vigyor annak szólt, hogy nem én vagyok az első bátor apuka, aki csak másodszorra vállalja be a jegyvételt, vagy azt hitte jegesmedve vagyok, mert a 110 kiló elég nagynak tünhet egy jegykiadó ablakban.

Miután megkaptuk a korit, és feladtam a lányom lábára, következett a neheze. Fel kell venni egyedül a korcsolyát. Fantasztikus feladat annak aki méd soha nem csinálta. Bal lábomra felerőltetve a betoncipőt, megpróbáltam beállítani a csatokat. Egyet húzok szorít, egyet engedek laza. A többiek tanácsára persze úgy meghúztam először, hogy a spanyolcsizma ehhez képest mini mihály. Csillagokat is láttam, dehát biztos így kell. Megpróbáltam felállni. Rőgtön úgy éreztem magam, mint a Patás az Indul a bakterhárban, akinek ugye az egyik lába egy fél kapanyéllel rövidebb. Minden elismerésem a csípőficamosoké. Na minden erőmet összeszedve felhúztam a másik cipőt is. Persze ez is spanyolcizmára húzva. Még soha nem közlekedtem merev bokával. Úgy mozogtam a gumin, mint aki besz@rt. Más is így mehet, mert körbenézve senki nem röhögött, vagy jól takart a palánk és csak felsőtestem látszot, így azt hitték brékelek. Bejáratot megközelítve az összes törékeny tárgyat levéve magamról e fényképezőgépet odaadtam a haveromnak, aki persze csak kívülről szemlélte az eseményeket, és nekiindultam a nagy ismeretlennek.

Hát senki nem úgy születik, hogy tud korizni, de erős barátságba keveredtem a palánkkal. Igen közel kerültünk egymáshoz, és reá támaszkodva megtettem első körömet. Persze a spanyolcsizma mindent elkövetett, hogy kényelmetlenül érezzem magam, de nem adtam fel. A kört megtéve azt hittem szétszakad a lábam ezért engedtem a szorításon. Mindjárt barátságosabbnak tűnt a dolog. A lányom persze kinevetett, mert tízévesen három perc alatt tanul meg az ember korizni, és nem fél az esésektől sem. Elvégre 33 kilótól nem remeg meg a csarnok, de 110 már nem hazudik. Második-harmadik kör után istenien megbátorordtam, és eltávolodtam a biztosnak tűnő palánk mellől. Kicsit lazulva a merevségből egész fantasztikus volt, hogy 5 km/órával szántom a jeget. A rettenthetetlenség persze megbosszulta magát, mert sikerült egy seggest dobnom, de csak ezt az egyet estem. Mindezen felbátorodva biztosan többet fogok a jégre menni. Talán még a síelést is ki fogom próbálni. Márciusban negyven leszek, neki kell állnom élni.

A pálya zárásakor korosztályos hokimeccs kezdődött. 8-10 éves gyerekek úgy közlekedtek a jégen, mintha ott születtek volna. Bár annyira bevoltak öltözve, hogy nem látszott milyen nemzetiségűek. Lehet, hogy eszkimók voltak?

Hát ma ennyi.

Vége a karácsonyi iddőszaknak és útjára indult az új év.

Új év új elvárások minden téren. Óriási változások várhatók a munkahelyen és ez, mint mindig, inkább negatív oldalra billenti a mérleg nyelvét. Több feladat, kevesebb pénz. Érdekes, de a reformokat mindíg én szívom meg. És az örök érvényű közhely, hogy "Azt a lovat....". Azért bízom benne, hogy márciusra megint minden a régi kerékvágásban halad, mert ha eddig működött, akkor ezután is fog. A horoszkópom szerint nagyon sikeres évem lesz. (Zárójelben teszem hozzá, hogy többnyire tőlem függ mennyire sikeres.) Általában optimista vagyok. Mindenkinek olyan szar az élete, amennyire azzá teszi magának. Bár néha én sem alszom, de meg szoktam győzni magam, hogy minden megoldható, csak nem a negatív oldalát kell kidomborítani a problémáknak. Január másodikán amúgyis csak a mélydepressziósok vágnak eret magukon.

Na vidámabb dolgok (vagy nem).

Szilveszter szokásos módon itthon, párnák között, családdal. Nézem a tv-t. Tv 2 Sas kabaré VÁLOGATÁS. Beszarsz. Másfél óra ismétlés.  Öreg Sasi nyomja a "poénokat". Gazsi bácsiról a szomszédjáról. Éjfél előtt áttévedtem az ATV-re. Reklámozzák ugye, hogy VADIÚJ Sas-kabaré. Öreg Sasi elmondja ugyanazt a Gazsi bácsis "poént", mint 2004-ben. Mondom, mi van nem kapcsoltam át? Utánna meg nótázik, hogy aszongya "Szeressed a cigányt...". Majdnem behaltam. Leköltöztetném falura a fajtája közé egy-két hétre. Megnézném, hogy Ő szeretné-e. Valószínű, Ő is megtagadná a vérét, úgy mint a többi, aki kivakarta magát a nyomorból. Gazdag cigámy, szegény cigány el tudná egymás torkát vágni. Én meg szeressem a cigányt. Nemmondod.

Na mára ennyi.

2008 karácsonyán indítom útnak blogomat.

Hiányolom a havat és a télies időjárást. Tegnap bográcsban tudtam főzni a halászlét az udvaron, mert olyan jó idő volt. Izzadnak ma a rénszarvasok.

Igazából ez egy próba.