Szijjártó Péter beleköltözött Matolcsy Györgybe:

A miniszter szerint mindenki számára egyértelmű az üzenet: volt döntési lehetőség, hiszen több 10 ezren maradnak a magánnyugdíj-pénztári rendszerben, de a döntő többség hosszú távú, racionális, érzelmektől mentes döntést hozott, azzal, hogy visszatér a nemzeti szolidaritást is jelentő állami nyugdíjrendszerbe.

(Matolcsy György)

És ezt röhögés nélkül el tudta mondani!

Értem én, hogy fülkeforradalom. Meg fenekestől kell felforgatni azt a világot, ami volt, mert a nyolc év ellenzéki politizálás is arról szólt, hogy mindenszar, amit a kormány csinál, és nem csinálhatunk végbélnyílást a szánkból. Azt is értem, mert mondták, hogy a választást az interneten nyerték. Még jó, hogy nem lottón. Meg az is tiszta, hogy egymillió lájkoló kell D(F)T-nek, hogy tudja mi az értelme az itthonlétnek, mert az Unióban már elszokott tőlünk.

De az már mindennek a teteje, hogy az államtitkár a facebookon üzenget a frakcióvezetőnek. Már itt tartanánk? Tényleg eljön az internetes demokrácia, amikor mindenki mindent megszavaz egy lájkolással (esetleg, ha nem sikerül, bekiabálja, hogy LIKE, én így szavaztam)?

Bencsik János üzent Lázár Jánosnak, hogy "hülye vagy fiam ülj le egyes!" Sem szakmailag, sem politikailag nem vállalható, hogy egy nehezen kicsikart megegyezést egy mozdulattal felrúgunk. Még jó, hogy néha valaki elolvassa ezeket az "egyéni" képviselői indítványokat, mármint rajtunk kívül, mert mi csak sóhajtozhatunk, mint vak kutya a holdvilágban, eredménye nem sok van.

Bencsik János persze tudta, hogy nem hazai szerveren kell megfuttatni ezt a kört, mert az hamar sötétül. Kirakta a facebookra, hadd lássa az egész világ, hogy nálunk már olyan fejlett a demokrácia, hogy nincs is szükség a Parlamentre, a belső telefonra meg még annyi sincs. És sajtószabadság is van. Az államtitkár is azt ír a facebookra, amit akar. Milyen diktatúra?

GYF meg röhög a markában. Ezek hülyébbek, mint én. Legalább a saját embereimet nem nyírtam a blogomon. (Igaz, akkor nekem kellett volna elsötétítenem. Akkor meg most hogy visongatnék a sajtószabadságért?)

POLITIKUSKÉPZÉS ÓBUDÁN

A SISZA Intézet Politikusképző Iskolája (PKI) felvételt hirdet a 2011. február 5-én (szombaton) az Óbudai Kulturális Központban induló gyakorlatorientált képzésére!

(forrás: www.sisza.hu/ )

Ide jutottunk. Kiderült, hogy nincs elég képzett politikus ebben az országban. Külön kell még képezni egy-két garnitúrát. A jövő biztosítva van.

Az eredeti cikket az mno.hu-n olvastam, és szöget ütött a fejembe egy két dolog. Utólag rájöttem, hogy azért, mert félreértelmeztem dolgokat. Azt írja az újság (copy by Lujza és Jenő), hogy:

Az iskola 2008-ban kezdte munkáját és azóta már rengetegen jártak nálunk; többek között Tarlós István, Simon János, Fricz Tamás, Zárug Péter Farkas, Wittner Mária, Bogár László, Obersovszky Péter – sorolta az intézet vezetője.

Én naiv, azt hittem tanulni! Nem-nem Ők oktatni voltak ott. Sőt, olyan oktatói kar van, hogy csak na! Nézzük csak:

Az egyénre szabott gyakorlatokat országosan ismert szakemberek és egyetemi oktatók vezetik: Bencsik András, Csath Magdolna, Bogár László, Borókai Gábor, Farkas Flórián, Fricz Tamás, Gajdics Ottó, Gerényi Gábor, Halász Zsuzsa, Hoffmann Rózsa, Kubatov Gábor, Lezsák Sándor, Németh Erzsébet, Németh Miklós Attila, Obersovszky Péter, Pesty László, Pindroch Ferenc, Schöpflin György, Simon János, Szabó Krisztina Mária, Szentesi Zöldi László, Szerető Szabolcs, Tarlós István, Tóth Gy. László, Zárug Péter Farkas, Wittner Mária stb.

Kissé egyoldalúnak tűnik a társaság. Talán csak stb. lóg ki a sorból kicsit.

Az egész képzésre való felhívást csak az ügyvezető képe dobja fel.

Szabó Krisztina, mint ügyvezető igazgató vesz részt ebben a képzésben. Ő ismerte fel a piaci rést. A képe megtalálható a sisza honlapján, innen gondolva nyilvános. Tekintsünk el az obszcén gondolatoktól, mert egyáltalán nem azért raktam ide.

Tipikusan jellemzi a beállás a mai magyar politika minden elemét.

A fehér háttér jellemzi a politikus mögött álló tömeget. Azokat, akik oda juttatták, ahol van. Látják? A kéz finoman érinti a felületet, de egyben el is tolja magától. Csak annyira támasztja meg magát, hogy állva tudjon maradni. Hiába a gerinc hiányában valaminek támasztania kell a testet. És ennyi a kontakt a létrehozó tömeggel. Inkább hátat fordítva a távoli, számára szép jövőbe tekint. Nem mer hátranézni, mert kiderülne, hogy honnan jön, hova tartozik. Tartozik? Tartozna.

Hát ezt fogják tanítani a jövő politikusainak. Négy félévben. Két fél év kell, míg a gerincműtét helye begyógyul, a többi idő meg az agymosásra.

Egyébként csupa hasznos dolgot tanulnak: hogyan lehet kompromisszumot kötni, jól vitázni, kapcsolatot építeni ect. Rájuk is fér például a kompromisszum kötés tanulása, bár az oktatógárdára ránézve vajmi kevés esély van a hathatós elsajátításra. Azt még azoknak is tanulniuk kellene.

A kapcsolatépítést meg nem értem miért kell tanulni. Ebben az országban csak az viszi valamire, akinek van olyan ismerőse, aki ismer valakit. Ez gén szinten be van programozva, nem hiszem, hogy külön oktatni kell.

Úgy látszik mégis van igény az ilyesmire. Nem olcsó, mert ezt is rostának szánják, de a mostani korrupciós viszonyokat ismerve hamar megtérül a befektetett tőke.

Szijjártó: a kormány garantálja a nyugdíjakat

Kedves Péter!

Remélem nem sértődsz meg a személyes hangvételért, de muszáj írnom Neked. Mostanában úgyis komoly levelezés folyik a Kormány és a lakosság különböző rétegei között. Gondoltam jó lenne, ha néha kapnátok egy-két viszonválaszt is. Tudom, hogy a nyugdíjasoknak küldött kérdőívre legalább egymillió válasz érkezett, szerintetek, de ezt mi csak a forradalmi lendület túlzásának tekintjük. A nagy kapkodásban természetesen elnézhető, hogy egy nullával többre taksáltátok a válaszok számát, de oda se neki.

Mint magán-nyugdíj pénztári tag kaptam nemrégiben Tőletek levelet. Jobban mondva a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól, akik a saját költségükön reklámozták, hogy milyen szerencsés vagyok, ha őket választom. Tudom, hogy ez is az én kis adóforintomból ment, de mégsem a Ti pártkasszátokat terheli. A NER ennyit elbír. Semmit nem kell tennem, csak a számat tátva várni, hogy a sült galamb belerepüljön. Nem is emlékszem rá, hogy mikor volt utoljára ilyen jó dolgom. Nem is panaszkodni akarok, csak.

Ha már annyit leveleztünk, gondolom nem esne nehezetekre, hogy a fenti kijelentést írásban is megkapjuk. Csak a rend kedvéért.

A jelenlegi tendencia szerint nekem legalább 23 évet kell dolgoznom a jól megérdemelt nyugdíjig. Élhetnék közhelyekkel, hogy addig rengeteg víz lefolyik még a Dunán, de nem teszem. A jelenlegi tendencia szerint ugyanis vajmi kevés esélyem van a nyugdíj megérésére. Mármint élve. De azért mégis szeretném látni írásban. Hátha valami szerencsés véletlen folytán mégis nyugdíjas leszek. Te akkor még javában húzod az igát, hiszen még 10 kemény éved lesz a nyugdíjig. Nem kell, hogy Orbán Viktor írja alá, megelégszem a Te aláírásoddal is. Legalább számon tudom kérni rajtad. Igaz remegő kezekkel, de az orrod alá dörgölhetem, ha mégsem lesz egy peták sem abban a nyugdíjkasszában.

Mi itt a végeken őszinte örömmel olvassuk soraidat a garanciáról, csak olyan messze még a cél. Csak egy kis fecni, mint a békekölcsönökről. Mégiscsak megnyugtatóbban telnének dolgos hétköznapjaink, és bearanyozná napunkat, ha reggel felkelve a Házi Áldás mellett a Te általad írt Garancialevél nézne vissza ránk az ágy fölül.

Maradok tisztelettel:

Egy reménybeli nyugdíjas

„Az európai politikában is vannak pártok, és nem feltétlenül a tények befolyásolják a működésüket, hanem hátsó érdekek”

Még jó, hogy nálunk nincs ilyesmi. A távoli Európában viszont mit meg nem engednek maguknak bizonyos érdekcsoportok. Olyan szinten beleavatkoznak a politikába, hogy a tények már szinte eltörpülnek a politikai csatározásokban. Egész pártok vannak különböző érdekcsoportok kezében, akiknek most természetesen az a dolguk, hogy beledöngöljék azt a szegény véráztatta, romokban heverő országot a sárba.

Mert nálunk nem az érdekcsoportok befolyásolják a politikai pártokat. Nem ám. Csak az istenadta nép érdeke. Nem azért vannak ők a hatalomban, hogy jól érezzék magukat, hanem azért, hogy nekünk itt lenn a bányában jobb legyen. Tudják ők ezt nagyon jól. Tessék meghallgatni Szíjjártó Péter bármelyik nyilatkozatát. Fél Európa besárgul az irigységtől, hogy milyen jó nekünk itt Magyarországon. Sikerült végre egy olyan kormányt elérnünk, aki nem az önös érdekek, hanem csakis a közösségi értékek mentén politizál.

De lehet úgy is értelmezni, hogy úgy, mint nálunk, az európai politikában is vannak pártok, és nem feltétlenül a tények befolyásolják a működésüket, hanem a hátsó érdekek. Így, név nélkül. Mindenki eldöntheti, hogy a független testület élén lévő, független, ciklusokon átívelő vezető kire gondolt éppen. A szabad fantáziára van bízva. A gondolatokat nem lehet itt cenzúrázni, kérem szépen. Az "is" szócskával ráadásul nem is tudhatjuk, hogy kibe bökött éppen. Taktikusan elvárja, hogy akinek nem inge, az miért öltözködik. Bárki reagál a következő mondatra, csak gyanús lehet.

Nagy volt már a csend romaügyben. Fel kellett hát korbácsolni az indulatokat. Orbán a Kolompár bíróság előtt, Farkas Flórián megígéri, hogy vége a "megélhetési" cigányságnak, Orbán Viktor európai romapolitikát ígér, és hirdet a soros elnökség programjában. Tiszta nyugodtság.

És nem. Nem a Jobbik, még csak nem is a Barikád vagy a Kurucinfó. Nem-nem.

A Magyar Hírlap csapott a lecsóba. Tudjátok: "A hír szent a vélemény szabad!".

Szalagcím a címlapon:

Idős embereket ölt és rabolt ki egy romabanda

A cikkben végigvonul a permanens cigányozás, holott nem azért voltak olyan kegyetlenek, mert cigányok, hanem azért, mert szimplán bűnözők. Mint a móri mészárosok, vagy Marinko, vagy még az isten tudja hány kegyetlen rabló és gyilkos.

A cikkhez jött vagy 200 komment, amiben aztán elszabadult a vérgőzös cigányozás. Csak egy az enyhébbek közül:

Fából nem lesz vaskarika és a cigányból sem lesz rendes ember. Ez alaphelyzet. Kivételek persze azért vannak. Ezeknek a tetves cigányoknak ilyen az egész lelkülete. Ezen semmilyen roma stratégia nem fog változtatni. Ezek csak egyből értenek a viszont erőszakból. Micsoda "bátor" tetvek ezek amikor idős emberekre támadnak sokan, mint a gonoszok. Levágni mindnek a kezeit, amivel ütöttek. Mocsodék, rohadt banda!

(forrás: magyar hírlap online)

Tudom, hogy majd megint kapni fogok, hogy "Bezzeg, ha a Te anyádat, apádat ütötték volna véresre, más lenne a véleményed."

Más bizony. Csakhogy teljesen mindegy, hogy cigány vagy nem cigány tette, ugyanolyan ideges lenne mindenki. Emiatt a cigányozás csak hergelés. A hangulat felkorbácsolása.

Túl nagy volt már a csend. Kell a cirkusz a népnek. Kenyér már úgysem jut.

Like is life, kicsit kicsavarva a '80-as évekbeli "világ"sláger címe. Valami hasonlón törhette a fejét egész éjjel D(F)T. Azután megszületett a nagy ötlet. Legyen egy oldal a fecabookon, ahol lehet lájkolni az OLDALT: „Elég abból, hogy a szocialisták az ország ellen uszítják a külföldieket. Csatlakozz, ha úgy gondolod, hogy ELÉG a hazugságokból! EL A KEZEKKEL MAGYARORSZÁGTÓL!!!!!”. D(F)T Európai parlamenti képviselő 1 000 000, azaz egymillió embert vár, mint rajongót erre az oldalra. Nincs ám kétharmad, meg felhatalmazás, de elvárás az van. Elvárja, hogy ennyien legyenek. Nem akarja, hogy a stabil szavazóbázis ott legyen. De az is lehet, hogy akarja, és tudja, hogy már csak ennyien vannak. A hárommillió szavazó akkor is csak úgy jönne össze, ha mindenki hozna magával még egy embert. Az meg mégegyet. És a végén állna a kisegér, mint a répamesében. Érdekes, hogy amikor a fél ország éjjel se veszi le a gumicsizmát, mert a szobában is bokáig ér a víz, akkor D(F)T-nek ez a legfontosabb. Olyan gyerekesnek tűnik ez a politikai lájkolósdi. Vagy csak én vagyok maradi?

Elgurult a gyógyszere Bayer Zsoltnak és barátainak. Január 7-én a Korrektor című műsorban végre lerugdoshatta a fejünket, és ennek apropóján kéjesen ismételgette, hogy a kibertérben mindenki degenerált majom.

Ezzel szép ügyesen el is vitte a műsort. Mindenki hörgött, mint Lear király, pedig a műsor ezen részében voltak még érdekes mondatok. Emlékszem, hogy valamikor a 90-es évek közepén, mikor még tanultam, és az élet viharáról még azt hittem, hogy csak a szovjet drámákban létezik, olyasmiket oktattak, hogy a rejtett reklámok micsoda veszélyt jelentenek. Azok a fajták, amik csak egy-egy kockányira felvillannak, és a szemed nem is érzékeli csak az agyad. Na a sok Bayer Zsolt között volt kettő ilyen is. Mindkettőt Szentmihályi Szabó Péter szúrta közbe. Mintegy törte a témát, mert egyébként nem sok köze volt hozzá.

Az egyik két fröcsögés között, valahol a "degenerált, névtelen, állat" és a "Bábel tornya" között:

Arra vigyázzunk, hogy a legnagyobb többséget ne bántsuk. A legtöbben a kínaiak vannak.

A másik az adás végén a kivezető másodpercekben:

Megjegyezném, hogy rengeteg izraeli érdeklődik a kettős állampolgárság után.

Az utóbbi mondat értelmét a mai Kövér László bejelentés adja meg:

diszkriminációtól mentesen létrehozzák a magyar állampolgárok számára a választójogot

Egy magyar televízióadásban mehet a burkolt zsidózás nyugodtan. Azt kell nézni ki mondta és nem azt, hogy mit.

Ki is a degenerált állat?

(Gratulálok a Madách Imre díjhoz. Mert megérdemled!?)

Olvastam ma egy tanulmányt. Egy részét beemelem ide. Érdemes elolvasni. Kiváncsi vagyok ki jön rá, hogy mikor íródott. Aki kommentben a legközelebb van hozzá kap egy virtuális Sport szeletet. (Ha maradt benne helyesírási hiba, azért előre elnézést kérek, de scannelésből alakítottam át a szöveget és már kifolyt a szemem, annyi hiba volt benne.)

Mai fiatalok és a vallás - vidéken

 

Ez a címe annak a tanulmánynak, amely a közelmúltban készült. Kivonatosan ismertetjük a felmérés fontosabb adatait és következtetéseit.

 

 

A vizsgálat Bács-Kiskun es Veszprém megye falun és kisvárosokban élő fiataljaira irányult. A kérdezőbiztosok 560 fiatalt kérdeztek meg kérdőívek segítségével, két korosztályra összpontosítva: 12-—13 eves tanulókra és 15—30 eves dolgozókra.

 

A vizsgálat azoknak a területeknek felsorolására törekedett, amelyekben a vallásosság megjelent. A legszembeötlőbb a vallásgyakorlat, az egyházi szertartásokon való részvétel, vagy vallási jellegű cselekedetek végzése (pl. ima), a ,,leginkább vallási terület", a hit, végezetül pedig a vallás és a mindennapi élet kapcsolatának jelzésére szántak a vallás és az erkölcs témakörben kapott véleményeket.

 

 

A vallásgyakorlat jól megközelíthető a vasárnapi templomba járás adataival. A vizsgálat adatai szerint vasárnaponként rendszeresen a megkérdezett fiatalok mintegy egyötöd része, ennél ritkábban további 30—35 százalék megy templomba.

 

Ezen belül az általános iskolások egyharmad része általában vasárnaponként templomba megy. További egyharmad része nagy ünnepeken vagy ennél is ritkábban jár templomba. Végül a fennmaradó egyharmad rész soha nem szokott templomba járni.

 

A dolgozók körében döntően más a kép. A rendszeres vasárnapi templomba járók aránya nem éri el a 15—30 év közötti fiatalok egytized részét sem. Igaz, ennek a csoportnak egyharmada is elmegy esetenként a templomba, de a döntő többségét azok alkotják, akik soha nem fordulnak ott meg.

 

A falun és a városon lakó fiatalok vallásgyakorlata között is különbség mutatkozik: falun a rendszeres vasárnapi templombajárók aránya legalább kétszer olyan magas, mint városon.

 

A vallásgyakorlat egy másik tipusa a szervezeti kötöttségektől mentes ima, magánájtatosság stb. A templombajárással kapcsolatos adatokkal megegyező jelenség, hogy a falun lakók csoportjában magasabb az imádkozók aránya, mint a városi fiatalok csoportjában. A korcsoportok szerinti összehasonlításból az is kiderült, hogy privát vallásgyakorlatot a tanulók mintegy fele, a dolgozók legfeljebb egynegyede végez. Ezek szerint tehát a felnövő fiatalok nemcsak az egyházi szertartásoktól maradnak nagyobb aranyban távol, hanem ritkábban is imádkoznak.

 

A vizsgálat a vallásos hit nyomait kutatva arra próbált választ kapni, hogy a keresztény vallások alapvető tételeit átveszik-e, hiszik-e a fiatalok.

 

Az istenhit a keresztény vallásokban központi jelentősegű, ezért különösen jelentősek a következő adatok.

 

Minden kétséget kizáró istenhite a megkérdezett iskolások mintegy ötödének, a dolgozó fiatalok egyhuszad részének van. A dolgozó fiatalok csoportjában négyszer annyian vannak, akik nem hisznek istent, mint az istenhivők. Tehát a fiatalok nemcsak az; iskolából nőnek ki, hanem az istenhitből is.

 

Tanulságos az a jelenség, hogy a különböző keresztény tanokban való hit szintjei eléggé nagy mértékben eltérhetnek egymástól. Így például a hívők aránya csökkent, amikor az ,;isten minden _ cselekedetünket látja" kijelentéssel való egyetértésről volt szó.

Érdekes, hogy legtöbben a csodákban, vagy legalábbis a csodák lehetőségében hittek: az iskolások több mint fele, a dolgozó fiataloknak körülbelül egyharmada. Úgy tűnik, hogy az intézményesen nem ellenőrzött irracionalitás vonzereje a legnagyobb.

A vallás és az erkölcs kapcsolatára legjellemzőbb talán a ,,nem érdemes vallási kérdéseken gondolkodni, csak az a fontos, hogy az ember becsületes legyen" kijelentessel kapcsolatos reakció. E kijelentéssel az iskolások háromnegyed része, a dolgozóknak 76 százaléka egyetért. Ez arra mutat, hogy a fiatalok túlnyomó többsége számára a vallás nem tartozik az erkölcs fő meghatározói közé…….

Valós verseny a Való Világgal?

Sajnos nehezen hiszem. 840 milliós költségvetéssel újra elindul a Mindentudás Egyeteme, az ME 2.0. Öveges professzor óta az egyik legértelmesebb tvműsor. A szervezők örülnek az előző széria adásonkénti százezer körüli nézőszámának. A mai magyar szellemi viszonyokat ismerve mi is csodának tartjuk, hogy egyáltalán nézi valaki. A sororzat tegnap kezdődött. Az adások az M1-en lesznek.

Természetesen nem lehetett kihagyni, hogy a főintendáns úr is ne nyilatkozzon.

Nem tudok elmenni mellette, pedig próbáltam. Kétmillióan vannak Philip megint zavarba került a számokkal. Idézném, mert megéri:

Ha a nézőt gondolkodó embernek tekintik, meghálálja ezt – mondta, utalva arra, hogy az előző sorozat a polgárok 70 százalékához eljutott.

Ezek szerint cca 150 000 polgár nézte a tv-t az adások ideje alatt. A többieknek vagy nem jár a kitüntető cím, vagy nem tekinthetők gondolkodó embernek. Van még variáció?

Megmondtam, hát megmondtam! Rendnek kell lenni! Ha tetszik, ha nem!

Párszor már írtam, hogy Európa nincs felkészülve ránk. Még nem tudják, de dolgozunk rajta. Alig két hete vagyunk soros elnökök, de már tanulják.

Most éppen Schmitt Pál Köztársasági Elnök Úr vetette el a sulykot, Madridban. Közölte a nagyérdeművel, hogy nem elég, hogy a spanyolviaszt igenis mi találtuk fel, minden ellenkező híreszteléssel ellentétben, a passzát szelet is mi fingjuk. Ha teszik, ha nem.

„Ahogy a bankadót, a válságadót már kopírozzák Európában – tíz ország már átvette –, engedjék meg, hogy annak a meggyőződésemnek adjak hangot, hogy minden más (uniós) országban is rendet kell csinálni a médiában is, ha tetszik, ha nem. Mi nem a szabadságot akarjuk fékezni, hanem a rendet, megismétlem, az emberi méltóságot, a takarékosságot, a közszolgálatiságot kívánjuk erősíteni”

És a tisztelt nagyérdemű tapsol!

,de nem voltak elegen-gondolta D(F)T. Nem is tudom, hogy honnan rántották most elő. Ilyan esetekben Szijjártó "magyarhang" Péter szokta oszatni az észt az újságíróknak.

Kiállt D(F)T az újságírók elé, és előadta az okosságot. Nincs itt baj a médiaszabályozással, ha csak ennyien mentek el tüntetni a Kossuth térre, vagy baj van, csak a többiek nem értek rá.

Pedig lehettek vagy kétmillióan. Nem hiszed? Persze nem Rákay Philip számolta meg egysével e tömeget, mert őt jó messzire transzponálták a helyszíntől. Adtak neki feladatot messzebb, nehogy számolásba kezdjen, és nekiálljon telefonálni, hogy "Bazdmeg Viktor! Te vagy kinn? Megint kétmillióan vannak itt! Beszarsz!"

Lehet, hogy D(F)T szerint nincs gond, mert kevesen voltak, de jó lenne levenni a jelzést.

Orbán Viktor nem lacafacázik. Lefordítja népnemzetire a mondanivalóját. Látszik, hogy tudja mi a dörgés.

Nem tudom, hogy inszeminátor vizsgája van-e, vagy a természetes szaporulatban hisz, de engem meggyőzött. Az alábbi videón 1:09 és 1:26 között megmondja a tutit:

Egyértelmű, hogy tudja mi a dörgés. Az is lejön pajkos mosolyából, hogy nem csak takarította, magyarul kiganyézta az ólat, hanem a saját kezével is építette.

Az is látszik, hogy ismeri az egész folyamatot. Kezdetektől a kolbásztöltésig. Sőt! A veszélyes feladatok sem rémítik meg. Nem esett le az aranygyűrű az ujjáról tavaly februárban sem:

Biztos kézzel tartja a pörzsölőt és rutinosan a másik kezében kaparókés van. Nem először csinálja az biztos.

És íme a végtermék. Nem a kerítés az, csak a kolbász.

Biztosak lehetünk benne, hogy ki fogja pucolni ezt a hodályt is. Addig takarít, míg olyan nem lesz, ahogy Ő szereti. Maga képre formálja ezt is, mint annyi mindent.

Először is a kép. Már megint egy előnytelen fotó Orbán Viktor miniszterelnökről. Nem tudom, hogy bepróbálkozik-e valaki a The Wall Street Journal-nál, vagy tanultunk az előzőből. Olyan harácsolósra sikerült ez a kép, mintha meg akarná ragadni az egész országot, de az arckifejezése nem a túláradó szeretetről árulkodik. Nem a keblére öleli, hanem megragadja.

Sikerült is. A cikk szerint meg is rázza, mint Süsü a vadkörtét.

"Tapsolnak" az elemzők- írja a Világgazdaság. Ettől általában legörbül az ember szája széle. Ha az elemző tapsol, akkor nekem egy lyukkal beljebb a nadrágszíj. Ami persze nem megszorítás! Megmondta Orbán Viktor magyar hangja. Szijjártó Péter szerint"nem lesznek megszorítások! (Lassan mondja, hogy mindenki megértse.) "A megújulás gazdaságpolitikájába nem férnek bele a megszorítások, ezért nem is lesznek, strukturális átalakításokra viszont szükség van."

Strukturális átalakítások lesznek. Jó nagyokat belerúgunk a földön fekvőbe. Több szociális juttatás került a strukturális átalakításba. Nem véletlen ismétlem a szókapcsolatot. Ízlelgetem, forgatom a számba. Szokni kell még ezt a szinonimát, de át kell venni a retorikát, mert egyébként érthetetlen lesz a beszéd.

Nem bontotta ki teljesen a Miniszterelnök Úr az igazságot. Szerintem addig jó. Már a címszavak is húsba vágóak.

Gyógyszerártámogatás lefaragása. Olyan, mint az üzemanyagár. Az ország katasztrofális egészségügyi helyzetben van. Iszonyatos mennyiségű pénzt költünk gyógyszerre. Sajnos olyan dologról van szó, mint a kenyér. Muszáj megvenni, ha tetszik, ha nem. Lehet trükközni, meg megvenni az olcsóbbat, csak az is drágább, mint amit normális ember ki tud fizetni, ha trükközök, az meg később kerül sokba. A kör bezárult. Lehet nyúzni őket, hadd szóljon. Persze a magyar hang tompít, mint a válságadónál. Nem a vevő fog rosszabbul járni, hanem a gyár. Én meg elhiszem, mert így jobb. Addig, amíg be nem tévedek egy gyógyszertárba, és szembesülök a mindennapok valóságával. Tudom én, hogy van értelme hosszú távon. Most lenyúlta a manyup pénzt, amit elkölt. Mire fizetni kéne a nyugdíjat nekem is, de nem lesz miből, addigra sikeresen meghalok, mert már nem tudom kifizetni a gyógyszert. Tiszta haszon.

Munkanélküli járadék nyirbálása. Nincs vele semmi baj, csak akkor az alatt az idő alatt, míg rákényszerülök segítsen a Munkaügyi Központ is. Most az a helyzet, hogy csak a kezüket tárják szét, ha valaki bemegy állást keresni. Keres magától is az ember, na jó, az aki akar dolgozni. Az aki nem azon ez sem fog segíteni. Aki meg "végstádiumban" van, azt ígyis-úgyis az állam tartja el. Állampusztán, Márianosztrán ect, ect...

A nyugdíj kifizetések csökkentése meg csak így belehangzott a világba. Semmi bővebb, úgy hogy elképzelésem sincs, hogy miből vesz vissza. Az öregségiből nem valószínű. Az annyira nem fair, hogy szerintem meg sem fordult a fejükben.

A közösségi közlekedéshez meg mindenképpen hozzá kell nyúlni, mert az aztán tényleg katasztrófa. Ha ott szamurájkarddal vág rendet és térdig jár a vérben, akkor legalább egy mozdulattal rendet vágna. Marhára fájna, de nem kell egy elhúzódó agóniát végigszenvedni.

Arra azért még kiváncsi vagyok, hogy ha azoktól vesz el, akiknek már úgyis mindegy, mikor jelennek meg az utcán? Ők már nem nagyon veszthetnek semmit! Nem fogja őket zavarni, ha egy-két butik és néhány Mercedes elfüstöl a felvonulási területen.

Határok. Azért vannak kijelölve, hogy legyen mit feszegetni.

Az egész élet egy nagy feszegetés. Mindenki próbálja tágítani a számára kijelölt határokat, hiszen nem szereti senki a korlátokat. Sem azt amit mások állítanak fel, sem azt amit az ember maga támaszt. Minden arról szól, hogy ezeket leromboljuk, vagy legalábbis átlépjük.

Az a probléma, hogy mostanában ölik a határokat. Legalábbis a lélektaniakat.

Minden napra jut egy lélektani határ. Legalább is azt mondják, hogyez már aztán tényleg az volt. Így múltidőben, mert a lélektani határok speciális tulajdonsáaga az, hogy csak akkor derülnek ki, mikor már elmúltak.

És múlnak rendre.

Árfolyam, benzinár, kenyérár. Mind-mind lhagyta azt a bizonyos lélektani határt. Melyiket?

Mert még mindig fizetjük a devizahitelt, autózunk, mert még mindig olcsóbb, mint a vonat, és még éhen sem haltunk.  

A folyamatos riogatással, a napi rendszerességű árstresszel kiölik a lelket az emberekből. Nem kapja már fel az ember a fejét egy benzin áremelésen, mert minden hétre jut egy. Az év elején az volt a hír, hogy a héten nem lesz.

Utolsó reménységem is elszállt, hogy az idei év a kitörés éve lesz. Nem abban bíztam, hogy egy vulkán híressé teszi kies hazánkat, hanem abban, hogy a beígért dübörgés utoléri kis családomat is. Hát nem nagyon teszi. Az a réteg, ahol én helyezkedem el nem dicsekedhet az idén sem. Egy gyerek nem gyerek, tartotta a mondás. Most sem az.

Nézzük az idei évet, a tavalyival összehasonlítva.

Először Anya fizetése. Középfokú végzettség, 1994 óta a közigazgatásban. 1 gyerek, akinek a kedvezményét nem Ő veszi igénybe, mert nem tudná kihasználni a kínálkozó 10 000 Forintot.

Opppps! Mintha nem járt volna jobban, mint tavaly. A kompenzációra természetesen nem jogosult, mert ott a gyerek és a család másik tagja igénybe tudja venni rá a gyerekkedvezményt.

Most nézzük Apát. Diplomás bér. 1 gyerek, ugyanaz, mint Anyánál. 1993 óta a közigazgatásban.

Hopá! Vigyáztam! Istentelenül belerántott a csávó! 4322 Forinttal több az idei fizetés, mint a tavalyi. Panaszra semmi ok. Ugye?

Anya csak 2212 Forinttal hoz haza kevesebbet, mint tavaly. Happy!

Így a család 2110 Forinttal jár jobban, mint az előző évben.

Ebből telni fog a söralátétre, amire ráírhatjuk az adóbevallásunkat.

Az árfolyam különbözetre, meg az üzemanyag áremelésére már nem. Ettől nem fog pörögni a fogyasztás.

Elkeserítő, hogy nem én fogom belendíteni az ország lendkerekét.

Remélem Matolcsy Úr is belenéz a blogomba. Csak, hogy lássa az optimizmust.

A másik verziót, miszerint Anya veszi igénybe az adókedvezményt a gyerek után már ki se raktam ide, mert még elkeserítőbb. Ő ugyanis csak 8441 Forint adókedvezményre jogosult, mert nincs több adó.

A külföldiek kedvéért:
Anya fizetése: 75722 HUF; 225,81 GBP; 271,19€; 350,19 USD    /month.

Apa fizetése: 165584 HUF; 493,47 GBP; 592,64 €; 765,28 USD   /month.

Jobban mondva, még mindig. Pedig már Szijjártó Péter is kezd leszokni róla. Követhetnék néha a példáját.

Most Demeter Ervin verte ki a biztosítékot. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal vezetőjeként nyilatkozott a hvg.hu-nak. Egész jó kis cikk a Kormányablak egy hetes működéséről és a távlati tervekről. De egy dolgot nem értek:

hvg.hu: Az MSZP szerint a kormányhivatalokról szóló törvény és egyéb jogszabály nem ad világos feladatokat az ő terminológiájuk szerint a „főispánok" számára, ezért „a politikai küldetéssel rendelkező vezetők kinevezése kizárólag a totális hatalomkoncentrációt és a köztisztviselők politikai megregulázását szolgálja” ön szerint?

D.E.: A fővárosi és a megyei kormányhivatalokról szóló törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet egyértelműen és világosan szabályozza a kormánymegbízott feladatait és hatásköreit. A megnevezett kritikusoknak bizonyára nem volt még lehetőségük elolvasni a decemberben megszületett jogszabályokat. Nekik valószínűen a választási eredményekkel van problémájuk, azzal a társadalmi felhatalmazással, melyet a Fidesz-KDNP 2010 tavaszán kapott. Ez a széleskörű felhatalmazás nem csak lehetőséget nyújt a rosszul működő közigazgatás átalakítására, hanem kötelessége is a kormánynak, hogy a joggal elvárt átalakítást elvégezze. Ennek a folyamatnak egy fontos lépése a megyei kormányhivatalok és a keretei között működő új ügyfélszolgálati irodák létrehozása.

Miért kell még mindig a választási eredményekre hivatkozni? Lejárt ez a lemez már. Mindenki tudja. Ennyi!

Abban igaza van, hogy nem volt idejük elolvasni a decemberben született jogszabályokat, mert olyan sebességgel nyomja ki magából a T. Ház, hogy ember nincs, aki követni tudja. Még Schmitt Pál sem, pedig Ő el is bírálja aláírás előtt, (Ez vicc volt.)

Túl vagyunk rajta. Már tudjuk, hogy a "felhatalmazás" mindenre kiterjed. Le kéne tenni a féltéglát, és normális érveket felhozni, úgy, ahogy egyébként a riport többi részében tette.

Egyszerűen nem találom a szavakat. Iszonyat. Nem gondoltam, hogy ilyesmi egyáltalán megtörténhet ebben az országban. A cikket olvasva majdnem elsírtam magam, mint egy kisgyerek.

A Köztársasági Elnök Úrnak olyan dolgokat kell kiállni Magyarországon, hogy szinte megsajnáltam.

Képzeljék el, hogy akkora nagy szabadság van ebben az országban, hogy azt is mondhatják az emberek, hogy a Köztársasági Elnök Úr nem tud helyesen írni. Skandalum! És tűrt némán a szegény áldozat.

Ugye, hogy belesajdul még a mi arcunk is azokba a virtuális pofonokba, amit el kellett szenvedni ezekben a nehéz napokban.

Schmitt Pál megnyugtatta az újságírókat:

....Magyarország "demokratikus jogállam".

Még ezt is találta mondani:

"Az európai mércéhez mérjük magunkat, ha a törvény nem felel meg ennek, akkor nyitottak vagyunk a módosítására" - fogalmazott, de hozzátette, biztos benne, hogy "európai" szabályról van szó, és megköszönte az újságíróknak a kritikus szemléletüket.

Nem tudom, hogy meg voltak-e illetődve az újságírók, vagy valamelyiknek eszébe jutott a következő kérdés:

Miért utólag?

Miért kell megméretni utólagosan a törvényt, hogy megfelel-e az Európai Uniós normáknak? Nem lehetett volna ezt előre? Megkímélve mindenkit ezektől a tiszteletköröktől?

Na mindegy, spongyát rá!

Mire való a kézifék?

A gépjármű álló helyben való rögzítésére.

Itt sem a gyógyszer gurult el.

Szigetvár, 2011. január 7. 09:10.

Megvan!

Van egy brüsszeli mondás: "Az Unió igazi tagja csak az első elnökség után lehetsz!"

Hát nekiindultunk.

Az utóbbi napokban kaptunk hideget-meleget. Még kiskorúsítani is akarták az elnökségünket.

Tegyünk félre mindent és az összes magyar virtusunkat bevetve hozzuk ki ebből a legjobbat. Első sorban magunknak, mert nagyon ránk fér. A legkisebb sikerélmény is. Itt most minden egyéni és pártérdeket félre kell tenni, és tényleg fénylő tekintettel kell az arcunkat a CÉL felé emelni. Nagy lehetőségek jönnek egy kis országgal szembe. Nem kellene elmenni mellettük.

2011 január 6-a van és máris bejelenthetjük az év igazi vesztesét.

Az idén nem lesz Operabál. Rájött mindenki, hogy kire gondoltam, vagy segítsek.

Beszúrok egy képet innen:

Hopp! Egy kacsintós buxa. Így, a valódi nevén nevezve. Ez már az abbás szatyor és a nyelesfésű korszakában is egyenértékű volt az óvodai gumicsizma jellel, de a nemzet médiaszemélyisége még mindig megél belőle.

Még ezt a gyönyörűséget beszúrnám, ha lusta vagy ráklikkelni a hivatkozásra:

FIGYELEM! A KÖVETKEZŐ KÉP A NYUGALOM MEGZAVARÁSÁRA ALKALMAS EFFEKTEKET TARTALMAZ. KIZÁRÓLAG ERŐS IDEGZETŰEKNEK!

Na az Operabál elmaradása okán kijelenthetjük, hogy ő az idei év legnagyobb vesztese. Máris elvesztette a képernyőre kerülési esélyeinek a felét. Már csak a Donatellácskás naptárak bevételeiben bízhat.

Van az a bizonyos dakota közmondás, hogy "Aki nem hajlik, az törik!" Orbán Viktor nem véletlen tanulmányozta éveken keresztül a dakota közösség néprajzát. Szerencsére nem csak a népi bölcsességeket tanulta el tőlük.

A médiaszabályozás is egy próbatétel volt. Folyamatosan próbálgatják a határokat, mint a gyerekek. Az EU azt mondta, hogy eddig és ne tovább. Orbán Viktor a megfelelő időpontban, ma feldobta a visszakozás lehetőségét, mert azért teljes meghátrálásról és feladásról távolról sem beszélhetünk. Ma meglebegtette a médiaszabályozásról szóló törvény megváltoztatását, hangsúlyozva, hogy a kritizálóknak is hasonló szabályozásuk van, de vannak játékszabályok amiket be kell tartani. Még jól is jöhet ki belőle. Lesz egy kis kártya a kezében, hogy nekünk ezért leordítottátok a hajunkat, de hogy is van ez? Ráadásul ezzel ma kihúzta a holnapi szemtől szembeni pofozkodásnak a méregfogát. A verbális pofonok mégsem akkorák, mint a fizikaiak.

Lehet holnap felhőtlenül ünnepelni, a többit majd utána meglátjuk. A EU főbiztosa is eljön, nem kell "zsidózni". Fontos ez a gesztus, mert még a végén azt mondják, hogy a karvalytőke fontosabb, mint mi. Ki kell húzni ezeket a méregfogakat előre.

A határok feszegetése abból is látszik, hogy kis hazánkban nincs felelőse a kommunikációs katasztrófának. A kormányzat reakcióit az összfegyvernemi támadásokra adott válaszok (válaszok?) alapján nyugodtan nevezhetjük katasztrófának. Természetesen nincs felelős. Még Mari néni a takarítónő sem. Ebből is látszik, hogy ez olyan próba volt, ami megmutatja, hogy meddig lehet elmenni.

A kormányzati kommunikációs katasztrófáért felelős osztályok csúcsra járatva üzemeltek december 23-a óta. A nagy egymásra várásban beégett a mutatvány. Az EU már nem csak célozgat, hanem nehéztüzérséggel tüzel. Nagyon óvatosan fogalmazva is kiskorúsítani akarják Magyarországot. Legalábbis azt a felét, aki a soros elnökség alatt képviseli Európát. Nem csak befelé, hanem kifelé is. Az Unióban mérvadó körök szeretnék elérni, hogy Orbán Viktor az Unió nevében ne tárgyalhasson médiaügyekben a keleti partnerséghez tartozó államokkal.

A Szijjártó Péter által decemberben még komolytalannak ítélt helyzet mára odáig fajult, hogy a külügynek kellett kiadni egy közleményt:

"a Magyar Köztársaság kormánya töretlenül elkötelezett az Európai Unió elnökségi programjának végrehajtása mellett, ugyanakkor határozottan elutasít minden olyan megnyilatkozást, mely kétségbe vonja a magyar uniós elnökség cselekvőképességét és az elnökségi feladatok korlátozásának lehetőségét veti fel"

Ez már a kiskorúsítás elleni utolsó leheletig tartó védekezés végjátéka. A pénteki Orbán -Barroso személyes találkozó sok mindent eldönthet. Mindenesetre Viktornak nem a belső térbe szánt kommunikációs klisséket kellene alkalmazni, mert az bebizonyosodott, hogy Európa boldogabbik felében ezt nem veszik be sem kormányzati sem médiaszinten.

Jó lenne, ha jövő hétre az Unió visszavonná a gondnokság alá helyezési kérelmet, és végre mindenki azzal foglalkozna, mit is lehet kihozni ebből a fél évből. Minkét fél boldogulására.

Pécs, 2011. január.

XXI. század, Európai Unió!

Pár nappal a Kultúrális Főváros vége után.

Az új Kodály Központból kilépve a következő látvány fogadja a nagyérdeműt.

Mi ez?

Enyhe kifejezésben paraván. De lehetne Potemkin-falu is, elvégre optikailag sérül a kilépő közönség ízlése. A paraván túloldalán igazi rettenet. Olyan szociális bérlakások ahol a komfortfokozatot negatív számokkal mérik. Egy-egy lakó éves jövedelme kevesebb, mint egy koncertlátogató által viselt ruha és ékszer összértéke. Sérti a szemet! Ugye? De van megoldás. Emlékszem, óvodás koromban is becsuktam a szemem, ha valami bántotta. Akkor még azt gondoltam, hogy ami nem látszik, az nincs is. Az ilyen jellegű hozzáállás viszont sérti minkét oldalt. Azt is aki kint van, mert gyereknek nézik, és azt is aki bent van.

Belülről ugyanis gettóérzése támad az embernek. Az amúgy sem fényes kilátások közepette még éreztetik is az emberrel, hogy nem másodrangú, huszadrangú probléma egy nagy kavalkádban. A szegregáció Csimborasszója. Eltakarják a nyomort, ami égbe kiált. Szégyelli az is aki benne lakik, de innen nem nagyon lehet kitörni. Ez a társadalom alja. A szerencsétlen, mélységesen lenézett hajléktalan felett egy fokkal. Jobb a sorsa, mert nem az utcán fagy meg. Ennyi!

Ez nem mutat "optikailag jó képet".

Pécs, 2011. január.

XXI. század, Európai Unió!

Készül Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök helyettes lovasszobra. Legalábbis Kárpátalján és a Vajdaságban biztosan.

A kettős állampolgárság megszerzésével ugyanis uniós állampolgárságot nyernek a nem uniós államokban élő magyar kisebbségek. Kaptak is az alkalmon rögtön. Hiába nem kapnak magyar állampolgárként Magyarországon például ingyenes egészségügyi ellátást, az élelmesebbjét egyáltalán nem ez motiválja. Sőt, meg lehet kövezni, de hazafias érzelmek sem. Az igazi előnyt az Unióban történő szabad mozgás és a munkavállalási feltételek könnyebbsége jelenti. Büszkén lobogtatja majd magyar okmányait, mikor az Unió boldogabbik felében az otthoni és természetesen az itthoni bér többszöröséért húzza az igát. A keresetéből nem csak a lovasszobor ló lába közötti nemes szervre telik, hanem egy egész alakosra is. Nem véletlen, hogy itt a legnagyobb az érdeklődés a könnyített honosítás után. Hiába kell akár három hónapot, vagy még többet várni az állampolgárságra, az Uniós csatlakozás ezeken a helyeken olyan messzinek tűnik, hogy ez az idő elenyésző.

Nem kell félni, hogy elárasztják az országot. Vagyunk olyan kicsik, hogy tankolni sem állnak meg nálunk. Amúgy is itt a legdrágább az üzemanyag. Még Ausztriában is olcsóbb tankolni.