Olvastam ma egy tanulmányt. Egy részét beemelem ide. Érdemes elolvasni. Kiváncsi vagyok ki jön rá, hogy mikor íródott. Aki kommentben a legközelebb van hozzá kap egy virtuális Sport szeletet. (Ha maradt benne helyesírási hiba, azért előre elnézést kérek, de scannelésből alakítottam át a szöveget és már kifolyt a szemem, annyi hiba volt benne.)
Mai fiatalok és a vallás - vidéken
Ez a címe annak a tanulmánynak, amely a közelmúltban készült. Kivonatosan ismertetjük a felmérés fontosabb adatait és következtetéseit.
A vizsgálat Bács-Kiskun es Veszprém megye falun és kisvárosokban élő fiataljaira irányult. A kérdezőbiztosok 560 fiatalt kérdeztek meg kérdőívek segítségével, két korosztályra összpontosítva: 12-—13 eves tanulókra és 15—30 eves dolgozókra.
A vizsgálat azoknak a területeknek felsorolására törekedett, amelyekben a vallásosság megjelent. A legszembeötlőbb a vallásgyakorlat, az egyházi szertartásokon való részvétel, vagy vallási jellegű cselekedetek végzése (pl. ima), a ,,leginkább vallási terület", a hit, végezetül pedig a vallás és a mindennapi élet kapcsolatának jelzésére szántak a vallás és az erkölcs témakörben kapott véleményeket.
A vallásgyakorlat jól megközelíthető a vasárnapi templomba járás adataival. A vizsgálat adatai szerint vasárnaponként rendszeresen a megkérdezett fiatalok mintegy egyötöd része, ennél ritkábban további 30—35 százalék megy templomba.
Ezen belül az általános iskolások egyharmad része általában vasárnaponként templomba megy. További egyharmad része nagy ünnepeken vagy ennél is ritkábban jár templomba. Végül a fennmaradó egyharmad rész soha nem szokott templomba járni.
A dolgozók körében döntően más a kép. A rendszeres vasárnapi templomba járók aránya nem éri el a 15—30 év közötti fiatalok egytized részét sem. Igaz, ennek a csoportnak egyharmada is elmegy esetenként a templomba, de a döntő többségét azok alkotják, akik soha nem fordulnak ott meg.
A falun és a városon lakó fiatalok vallásgyakorlata között is különbség mutatkozik: falun a rendszeres vasárnapi templombajárók aránya legalább kétszer olyan magas, mint városon.
A vallásgyakorlat egy másik tipusa a szervezeti kötöttségektől mentes ima, magánájtatosság stb. A templombajárással kapcsolatos adatokkal megegyező jelenség, hogy a falun lakók csoportjában magasabb az imádkozók aránya, mint a városi fiatalok csoportjában. A korcsoportok szerinti összehasonlításból az is kiderült, hogy privát vallásgyakorlatot a tanulók mintegy fele, a dolgozók legfeljebb egynegyede végez. Ezek szerint tehát a felnövő fiatalok nemcsak az egyházi szertartásoktól maradnak nagyobb aranyban távol, hanem ritkábban is imádkoznak.
A vizsgálat a vallásos hit nyomait kutatva arra próbált választ kapni, hogy a keresztény vallások alapvető tételeit átveszik-e, hiszik-e a fiatalok.
Az istenhit a keresztény vallásokban központi jelentősegű, ezért különösen jelentősek a következő adatok.
Minden kétséget kizáró istenhite a megkérdezett iskolások mintegy ötödének, a dolgozó fiatalok egyhuszad részének van. A dolgozó fiatalok csoportjában négyszer annyian vannak, akik nem hisznek istent, mint az istenhivők. Tehát a fiatalok nemcsak az; iskolából nőnek ki, hanem az istenhitből is.
Tanulságos az a jelenség, hogy a különböző keresztény tanokban való hit szintjei eléggé nagy mértékben eltérhetnek egymástól. Így például a hívők aránya csökkent, amikor az ,;isten minden _ cselekedetünket látja" kijelentéssel való egyetértésről volt szó.
Érdekes, hogy legtöbben a csodákban, vagy legalábbis a csodák lehetőségében hittek: az iskolások több mint fele, a dolgozó fiataloknak körülbelül egyharmada. Úgy tűnik, hogy az intézményesen nem ellenőrzött irracionalitás vonzereje a legnagyobb.
A vallás és az erkölcs kapcsolatára legjellemzőbb talán a ,,nem érdemes vallási kérdéseken gondolkodni, csak az a fontos, hogy az ember becsületes legyen" kijelentessel kapcsolatos reakció. E kijelentéssel az iskolások háromnegyed része, a dolgozóknak 76 százaléka egyetért. Ez arra mutat, hogy a fiatalok túlnyomó többsége számára a vallás nem tartozik az erkölcs fő meghatározói közé…….
