Nemrégen már kezdtem növénnyel az egyik bejegyzésem, de ez most tényleg arról fog szólni.
A bejegyzés apropója az, hogy ismét találtak GMO-s növényt az országban. Nem véletlenül állunk ellen a génmódosított növényeknek. Nem olyan régi a technológia, hogy ki lenne próbálva az összes hatás. Nem csak a káros, hanem a jó is. Istent játszó genetikusok keverik az állati és növényi géneket, pedig a természet nem véletlen alakította úgy őket, ahogy eredetileg voltak.
Tavasszal szóját tárcsáztattak ki, most kukoricát. 160 hektárt, ami csak a jéghegy csúcsa. A vetőmag hivatalos forgalmazótól származó, fémzárolt mag. Gondolom a magyarországi forgalmazó cég sem gondolta, hogy a zsákban GMO-s mag van. Az ugyanis nagy hírű, nemzetközileg elismert vetőmagtermelőktől származik. A csavar a dologban az, hogy közben a vetőmag forgalmazó cég ellen felszámolási eljárás van folyamatban. Ha a nemzetközi cég fizetne is kártérítést, azt lenyúlják a hitelezők. Magyarul a gazda nem kap semmit.
Bevett gyakorlat a mezőgazdaságban, különösen a kisebb gazdaságokban, ahol az éves haszon a hidegvízre való, hogy a vetómag- és műtrágyaforgalmazók olyan szerződéseket kötnek, amivel gyakorlatilag hitelként adják az inputanyagot. A fizetség pedig vagy a termény közvetlenül, vagy egy lekötési szerződés, mely gyakorlatilag a biztosíték a hitelben elvitt anyagra. Jobbára kisebb családi gazdaságok és egyénitermelők veszik igénybe, akikre rászakadt a föld a '90-es években, és elvesztették az összes egyéb bevételi forrásukat. Ők a vidék "kényszervállalkozói". Most aztán se pénz, se posztó. Termés nem lesz, kártérítés sem, de a vetőmagon kívüli inputanyagokat akkor is ki kell fizetni, ha a forgalmazó a kártérítés fejében eltekint a vetőmag árától. Ha igaz a hír, hogy a 160 hektár csak a kezdet, és több megyében több ezer hektárra tehető a szennyezett vetés, akkor hihetetlen nagy baj van. A kistermelők sorban lehúzhatják a rolót és az amúgy is nagy munkanélküliségi rátával sújtott baranyai vidéken még több földönfutó lesz. Ha okosan csinálják a dolgaikat akkor esetleg a terület alapú támogatás életben tartja őket, mert azt megkapják, ha módosítják időben a kifizetési kérelmüket, mert megtehetik. A kukoricáról pihentetett területre kell váltani és gondoskodni a gyommentességről. Legalább valami marad.
A másik ami eszembe jutott erről a dologról az, hogy úgy fogunk járni vele, mint a parlagfűvel vagy a krumplibogárral. Próbálkozunk az ellenállással, de előbb-utóbb elterjed magától. Ha már egyszer itt van nem lehet megfogni az összeset. Először csak egy-egy tábla marad meg, mert kimarad a szórásól, aztán az szépen terjed. Természetesen a nagy hírű, nemzetközi cég nem véletlen teszi ezt. Ő is ugyanerre számít. Most lesz egy kis szánom-bánom, de igazából nem rengeti meg a pozíciókat. Jövőre, vagy egy kicsit később meg hivatkozási alap lesz, hogy már úgyis itt van. Nincs értelme harcolni ellene. Aztán csodálkozunk, hogy mire az euró bevezetésre kerül a kukorica magától besétál a magtárba.
