Teljes csodálkozásba voltam keveredve, mint az a bizonyos borjú az új kapu láttán. Személyesen a Fényességes ragadott pennát és válaszolt Demján úrnak a leírt bődületes vádakra. Azért nem értettem, mert erre vannak nála sokkal kompetensebb személyek is.

Mindenki hörgött itt, hogy az állam lenyúlja a Takarékszövetkezetek vagyonelemeit. Megint az einstand. Lári-fári, mondta pár évvel ezelőtt valami Gyurcsány(i) nevű fickó. Nem igaz ezekből a dolgokból semmi.

Kérem szépen. Emlékezzünk. Nem volt olyan régen! Két éve, ilyentájt. Védelem! Meg kellett védeni a nyugdíjakat. Most meg meg kell védeni a betéteseket és a szövetkezeti tagokat. Talán Selmeczi Gabika jobban el tudta volna magyarázni. Az kis egybites fejében csak el kellett volna indítani a megfelelő programot. Az automatikusan átírta volna a nyugdíjvédelem szót betétesvédelemre, és mehet a pulpitusra.

A Takarékszövetkezet a vidék bankja. Így is hirdetik magukat. Budapesten a lakosság 20%-a él. Vidéken a 80. Ennek a nyolcvan százaléknak a nagy része tényleg a Takarékszövetkezetekben bankol, hiszen helyben van, általában olyan helyi emberek irányítják, akik ismerik a betéteseket. Normálisan lehet tárgyalni, hitelhez jutni. Most ezeknek az embereknek, meg a nagyszüleiknek a kis vagyonkájára fáj az a fog. Rengeteg pénz. Lehet belőle a kampányt finanszírozni. A belengetett tőkeinjekció többszörösére teszi rá az állam a kezét.

Meg kell védeni a betéteseket. Ez a világ rendje. Még jó, hogy a Fényességes gondoskodik rólunk. Mi is lenne velünk nélküle. Isten éltesse sokáig! Lássa mivé lesz a műve.