I returned!

Címkék: vélemény politika közélet

2013.05.16. 19:38

Pótviktor újra mozgolódik, de ma egy sokkal érdekesebb témát találtam. Maga a Fényességes adja a mai poszt alapját.


A kormányfő ismerteti írásában a Magyarországon végrehajtott változtatásokat, kiemelve, hogy a jóléti állam helyébe - amely szavai szerint Európa-szerte bajban van - munkaalapú állam épült ki.

Magyarország nem kíván más európai országok adófizetőinek pénzéből élni, a magyarok keményen dolgoznak 500 euró körüli átlagos havi nettó bérükért, miközben az átlagnyugdíj havonta hozzávetőleg 340 euró.

forrás: Orbán: Keményen gürizünk havi 500 EUR-ért

Arról is érdemes szót ejteni, 500 euró közeli átlagbért sem éri el a dolgozók 75%-a, inkább csak az átlagnyugdíjat, ami nagyjából a minimálbérnek felel meg. És persze azért is keményen dolgozunk, mert a közmunkás bér még ennek is a fele. Viktor kicsit hallgatagon kezelte az igazi problémát, bár a munka alapú állammal célzott rá. Az állam ugyanis marha jól jár a magyar munkással. Ugyanazon a napon ugyanazon az oldalon azért rávilágítanak erre is.

A foglalkoztatás költségei magasak, a nettónk pedig alacsony. A minimálbér ugyan sokat emelkedett, de ez inkább árt, mint használ. Átlagkeresetben a szlovákokkal vagyunk egy szinten, de Lengyelország, Horvátország és Szlovénia is előz minket. A céges adóterhelés idén nagyot ugrott, ami végső soron megint csak rajtunk csattan a kevesebb munkahely és magasabb árak formájában. Az elmúlt évek beígért nagy fordulata elmaradt, a magyar munkavállaló nem lett versenyképesebb.

Magyarországon ugyan nem kell nagyon magas fizetéseket adni, nálunk az átlagkereset csak 793 euró a versenyszférában, míg Szlovéniában ennek több mint a duplája. Tehát más a baj. Például az, hogy egy bruttó 1000 eurós (290 ezer forintos) fizetés nálunk a munkaadónak valójában 1285 eurójába kerül, amivel a 15 vizsgált ország közül a legrosszabb harmadba kerülünk. Tetézi a bajt, hogy közben ebből a teljes bérköltségből itt Magyarországon jut a legkevesebb a munkavállaló zsebébe, átlagosan mindössze 655 euró. Ebből a szempontból nem csak a közvetlen versenytársainknak számító csehek, románok vagy szlovákok hagynak le bennünket, hanem Oroszország, Macedónia és Montenegró is ránk ver. Vagyis a nettó fizetésünknek a munkaadónk által kifizetett teljes bérköltség közel a duplája és ezzel sajnos egyértelműen a sor végén kullogunk, arányaiban sehol a környéken nem terheli annyi állami sarc a munkát, mint nálunk, ez pedig sokat ront a versenyképességünkön.

Vegyünk egy egyszerű példát: Szlovákiában nagyon hasonló az átlagkereset, mint Magyarországon (nálunk 7 euróval több) és a minimálbér szintje is megfelel a magyarnak, feltételezhetjük, hogy a beruházást fontolgató cég havi nettó 500 euróért (nagyjából 150 ezres nettóért) mindkét országban hasonló minőségű munkást kap. Ha a cég kizárólag a bérköltséget figyelembe véve mérlegel, mindenképpen Szlovákiát érdemes választania. Hiszen ott ahhoz, hogy havonta 500 euró kerüljön a munkás zsebébe elég 890 eurót kifizetni, Magyarországon ugyanennyi nettó kifizetése 980 euróba kerül a cégnek. Másképpen: annyi pénzből, amennyiért nálunk 1000 munkást felvehet, Szlovákiában felvehet 1100-at.

forrás: A magyar Kelet-Európa legszerencsétlenebb melósa

Nem csoda, hogy Magyarország jól teljesít. Mind a melós, mind a munkaadó olyan présben van, hogy moccanni sem bír a terhek alatt. A nemmegszorítások kormánya nemmegszorít. Nem vesz el tőlünk szinte semmit. Sikereit a levegőből termeli és csak a multikat adóztatja. Most kaptuk a brosúrát, hogy mennyire jók vagyunk. Nem is merek ezután negatív kritikát megfogalmazni. Rezsidémon legyűrve, államadósság rendezve, infláció alacsony, gazdaság dübörög. Az idei az aratás éve. Kormányzati szinten legalábbis.

süti beállítások módosítása