Csak egy szám. Ha megszorozzuk 204-el, ami 17 év 12 hónapjával, kijön egy nagyobb összeg: 7 949 185. Forintosítva ennyit vett fel a halott édesanyja helyett a fia.

Csak egy szám. De elgondolkoztató a maga kontextusában.

Egy havi nyugdíj. Ebből kell megélni minden hónapban. Kaja, lakhatás, orvos, gyógyszer, kórház, műtétek. Abban a korban már. Mindenki fel volt háborodva, mikor Kusza Szem Tábornok elpöttyintette, hogy meg lehet élni 47 000 Forintból. Ez a folyósított nyugdíj 8033 Forinttal kevesebb. Populistának hangzik, de ez az összeg átlagosan napi egy kiló kenyér, vagy egy liter tej. Eszerint valamelyik alapvető élelmiszerre nem jutott.

Hány embernek honorálják még ennyivel az erőfeszítéseit, amit a munka frontján tett, amíg képes volt rá?

Milyen jövő vár ránk, ha mi is nyugdíjba megyünk? Ilyen? Akkor nem csodálom, hogy az átlagéletkor a nyugdíjba vonulás közeli időponthoz konvergál. Erre az értékállóságra vigyáz(ott) Selmeczi Gabika?

Felhorkantak sokan, hogy mennyit elcsalt ez az ember. 17 év alatt! A Nyugdíjfolyósító helyében hallgattam volna, mint a sír. Szégyen, hogy a szóvivő ennyit költ sminkre egy hónapban, és nem sül ki a szeme az összeg kimondásakor.

Mellesleg, ezzel a bejegyzéssel nem a csalást támogatom, csak a számok kicsit elgondolkoztattak.