Információdömpinget zúdított ránk a Fényességes. Többször újra kell olvasni, meg kell nézni, mit az Üvegtigrist, mert egyszerre nem jön át az összes poén. Mindenki leragadt a "félázsiai származékok"-on és a "kigondolnunk más típusú politikai rendszereket"-en, pedig vannak itt még érdekes dolgok.

Én nem lépek vissza ettől, hacsak a magyar választók nem fogják rákényszeríteni az országot, én nem javaslom, hogy visszalépjünk ettől az arányos, egykulcsosnak mondott adórendszerből, de azzal egyetértek, Sándor, hogy gondolkodjuk arról, hogyan lehetne a magas rétegű jövedelmeknél kitalálni egy olyan szabályt, ami valóban nem bevonni akarná a pénzüket az államkasszába, mert ez ellen volnék én, hanem be akarná vonni a pénzüket valahogyan egy befektetési alapba akár úgy is, hogy választhatnak 2-3 között, és itt tulajdonrészt szerezve majd valóban nyolc-tíz év múlva eldől, hogy kiveszik-e a pénzüket, vagy pedig inkább tulajdonrészt akarnak szerezni egy reményeink szerint talpon maradó és sikeres állami fejlesztési alapban. Erről szerintem érdemes gondolkodni. Ez egy olyan irány, ami nem ellentételes filozófiailag azzal, amit egyébként én az egyszerű, átlátható és arányos adórendszerről gondolok.
forrás: Orbán Viktor beszéde a VOSZ kibővített elnökségi ülésén, Budapesten.

Egykulcsosnak mondott, nem egykulcsos. Nem akarunk visszalépni, csak ha már mondott, akkor ne nagyon változtassunk rajta. Nem igaz? Aki egy picit is többet keres az átlagnál, és az élet bebizonyította, hogy az Istennek sem hajlandó fogyasztani, az nehogymá' a párnacihába tegye pénzét! Hát micsoda NER-kompatibilis gondolkodásmód ez!? Lesz kérem szépen választási lehetőség! 2-3 is. Mint a nyugdíjpénztáraknál. Be kell vonni a párnacihában lévő pénzeket egy alapba, amiből aztán a haverek cégeit, elsősorban persze a KÖZGÉP-et, mert neki már az állami pénzekből nem nagyon van mit adni, ki lehet stafírungozni. Ki kell találni egy szabályt, amivel szép ügyesen be lehet "államosítani" ezeket a pénzeket, 8-10 év múlva meg széttárni a kezünket, hogy "Bocsi! Nem úgy jött össze!". Mire a polgár föleszmél, meg a bíróság is dönt, már réges-régen elértéktelenedett az eredetileg berakott összeg, a felhasználóknak meg bottat üthetik a nyomát.

Ráadásul az ember fia, ha van egy kis befektetni valója, eldönti, hogy mit kezd vele. Itt kérem, mint az élet számos területén, eldöntik helyettünk, hogy mibe is akarunk fektetni. Lesz rá szabály, és eleve elvonják a pénzt, nehogy megzavarodjunk a látványától. Ez a "más kigondolja helyettünk, hogy nekünk mi a jó" nem épen a demokrácia alaptörvénye. Vagy rosszul látom? Persze "az én filozófiám és fölfogásom szerint az összefogás nem szándék kérdése; az összefogás erő kérdése."

Akkor mit is várunk még?

Még jó, hogy ez egy olyan metódus, "ami nem ellentételes filozófiailag azzal, amit egyébként én az egyszerű, átlátható és arányos adórendszerről gondolok."