Canossa járás lesz vagy sikertörténet. Nem lehet előre tudni, de december 12-e után kiderül. A Fényességes szétküldi szócsöveit az ország minden szegletébe, hogy hirdessék az igét. Arra következtetésre jutott magányában, hogy a nép, az istenadta nép nem érti a szándékát. Nem érti, hogy mi történik körülötte és mi erre a válasz. A nép buta. Gondolta Lázár János. Nem is titkolja véleményét, ismét térdig gázol az istenadta lelki világában:

„El kell menni és meg kell próbálni az emberekkel megértetni a helyzetet és a helyzetre adott válaszokat.”

forrás: mno

Nem megértetni kell az emberekkel, csak megpróbálni megértetni. Aztán lesz ami lesz, december 13-n beállhat minden résztvevő a vállveregető gép alá egy percre. Mindenki megtette, amit a fülkeforradalom megkövetelt. Nem tehet róla senki, hogy a nép nem érti. Pedig nem szólhat senki egy szót sem. Alulról jövő kezdeményezés ez megint. A végeken nem áll minden Fideszes politikus és politikuspalánta mellett egy-egy Nemzeti Magyar Hang, aki rögtön elmagyarázná az elmagyarázhatatlant. Szegény vidékiek nem mindig értik a legmagasabb érdekeket, emiatt nehezebben válaszolnak egy-két (rengeteg) felmerülő kényes kérdésre. Rajtuk próbál segíteni a Fényességes.

Van azért némi zavar a forgatókönyvben is, hiszen tegnap még Girosz Ász volt az első számú befutó a "roadsó" megszervezésében, de ma már A Nyugdíj Mentőangyala is Kósa Lajos Mintaváros polgármesteréről beszélt, mint fő "roadsó" felelős személy.

Szörnyű statisztikákat kaphatott szegény Fényességes. A "roadsó" egyik célja szinte már-már hihetetlen:

A tervezett rendezvényekkel kapcsolatban a miniszterelnök kettős elvárást fogalmazott meg: az eddig tett intézkedések elmagyarázása mellett a saját táboron belüli, elbizonytalanodott szimpatizánsok visszaszerzése is a  célok között szerepel.

forrás: ua

Miközben a sajtó számára készült felmérésekben a kormány népszerűsége nem, vagy csak alig csökken, addig a Fényességes a maga éles szemével olyat talált észrevenni, hogy a saját táboron belül is vannak elbizonytalanodók. Szörnyű belegondolni, hogy háborús helyzetben ez mit jelent. Hogy lesznek így vakon teljesítve azok a parancsok, amik a biztos halálba küldik a közkatonákat? Mi lesz, ha meg kell tizedeltetni az állomány? Példát kell statuálni? Mi lesz, ha már csak a rettegés tartja össze a társaságot és a fortélyos félelem kikezdi a harci szellemet? 

Bizony vissza kell szerezni ezeknek a félrevezetett bárányoknak a lelkét, mert ha jövőre elrugaszkodunk, de nem úgy sikerül, ahogy a tervek szólnak, ha nincs alattunk senki leszedi a beton az arcunkról a bőrt.

Mindenképpen pokoli lesz ez a magyarázkodás. Már csak az a kérdés, hogy a pokol felé megyünk, mert onnan még esetleg vissza lehet fordulni, vagy már pokolban bolyongunk.

Van különbség.