Nem változott sokat Kövér László. Az országgyűlési elnökség talán megfontoltabbá kellett volna, hogy tegye. Lehet, hogy tette is, de tegnap nem tudta levetkőzni régi énjét. Az Alkotmány előkészítésének expozéjában a régi, odamondós Kövér Lászlót láthattuk. Nem kímélt senkit, sem a sajátot, sem az ellent.

A rendszerváltozás oszlopos tagjaként sem tudták, hogy mit csinálnak?

"arra a hazugságra épült az úgynevezett rendszerváltozás rendszere, hogy lehet tisztességes, valódi kiegyezésnek számító kompromisszumot kötni olyanokkal, akik másokkal mindig is csak az erő nyelvén tudtak beszélni, akik magukat a történelem kiválasztottjainak hirdették, de akik nem hittek soha semmiben, ellenben készek voltak bármikor bárkit elárulni, akik mindig is megvetettek minden értéket".

forrás: fidesz.hu

Kellet húsz év, hogy rájöjjenek erre, még úgy is, hogy ebből négy év az övék volt. Ezt a hazugságot építették ők is négy évig úgy, hogy észre sem vették. Valószínű közben felnőttek ők is, kinőtték gyerekbetegségeiket. Kár, hogy felvették ők is az erő nyelvét. Vagy nem emlékszik a dicsőséges fülkeforradalom utáni kommunikációra? Minden csapból az folyt, hogy "nekünk 2/3-unk van.....". Ez ugye nem az erőből ledugom a torkán, hanem a megfontolt, demokratikus megnyilvánulás. Ez az igazi kompromisszumos képesség, ami annyira jellemzi a mostani kormányzati és parlamenti eljárásokat. Most, hogy a rendszerváltozás rendszerét felváltotta a Nemzeti Együttműködés Rendszere, és felvették ők is történelem kiválasztottjainak álarcát és ezzel együtt allűrjeit is, nem különbek egy cseppet sem azoktól akiket leszólnak. Ők hisznek valamiben. Abban, hogy ők a történelem kiválasztottjai. Bekerülnek a Nagykönyvbe, mint alkotmányozó erő. Nem kicsiben gondolkoznak, hiszen nemrég mondta Szijjártó Péter, hogy ez a végleges Alkotmány. Innentől az idők végezetéig.

Eljött a megvilágosodás. Eddig hittünk, de hitünk megrendült és felül kellett vizsgálnunk magunkat. Mindenki hitt. Ők is:

"Tévedésünkért vagy jóhiszeműen vállalt hazugságainkért keserves árat kellett fizetnünk: nemcsak gazdasági és szociális válság sújtja ma hazánkat, de működőképesnek hitt alkotmányos rendszerünk is szinte csődöt mondott"

forrás: ua.

 A hitünk miatt súlyos árat kell fizetnünk a házelnök szerint. Ez fölveti annak a lehetőségét, hogy a mostani hitünk sem az igazi. Mi a garancia arra, hogy ez az igazi és a végleges. Hittünk valamiben 1998-2002 között is, de kiderült, hogy az is hazugságokra és kényszerű kompromisszumokra épült. Sőt, elősegítette a mostani gazdasági és erkölcsi válság kialakulását, nem beszélve arról, hogy az alkotmányos válság, ami nem az, létrejöttét is gyorsította. Nem úgy tűnik, mintha a hatalom egy kicsit megrészegítette volna a mostani többségi hatalmi erőt? Kifordult az a köpeny egy kicsit.

Nem beszélve arról, hogy diszkriminálja az elődöket is. Ezzel a felépítendő rendszer stabilitását kérdőjelezi meg.

Amikor az új alaptörvényről vitázunk, tulajdonképpen új otthont építünk magunknak, új falakat, de azokra az alapokra, amelyekre követésre méltó elődeink is építettek,...

forrás: ua.

Már az alapot is újra kell építeni, ha csak azokra az alapokra építünk, amelyeket a követésre méltó elődök raktak le. Nincsenek sokan, hiszen az elmúlt negyven év, mármint az átkos negyven nem termelhetett sokat. Mindenki benn állt a sorban, ki felemelt, ki lehajtott fejjel, de mindenki ott állt. Lehet tagadni, de akkor is. Ezzel a mondattal belegázolt például Pokorni Zoltán lelkébe. Térdig. Hiszen apuka besúgó volt, ami nem hiszem, hogy feljogosítja a követésre méltó előd kategóriába. De belerúgott a Köztársasági Elnök Úrba is, aki nem hiszem, hogy vezető lehetett volna megfelelő pártállami hátszél nélkül az átkosban.

Nem kímélt se sajátot, se ellent. A régi, odavágós Kövér Lászlót láthattuk és hallhattuk. Csak a haja lett rövidebb.

 

süti beállítások módosítása