A Jobbik belecsapott a lecsóba.

A kormányoldalon mindenki a költségvetéssel és a manyupokkal van elfoglalva, és kölönben is a romeltakarítás utáni újjáépítés elvette az időt a szellem pallérozásától. A Jobbik ötleteit rendre felülírta a kormány, ezért enyhe vákuum keletkezett körülöttük. Parlamenti pártként az utcáravonulós, kukaborogatós stílusból vissza kellett venni. Armani öltönyben hülyén néz ki az ember árpádsávos nyakkendőben Fradi-sállal. Ez még a legelvakultabb stylistok szerint sem jó ómen. Ezért aztán úgy gondolták, hogy nekik kell felvenni a kesztyűt a kultúra rendberakása ügyében.

Sajnos veszélyes vizekre tévedtek, mert alapvető problémák jelentkeztek mindjárt az elején. A Nemzeti Színház vezetéséből kiindulva hamar eljutottak addig, hogy a magyar kultúrát és a gondolkozást kell átalakítani. A gondolatrendőrség felállítása már a Fidesz média szabályozási törvénytervezetében is erős hangsúlyt kapott. Ha ezt még négyzetre emeljük a Jobbik gondolatvilágával, akkor nagyon sötét idők következnek. A sötétség egyébként is tombol. Nem elég, hogy Alföldi Róbertet először a nemi identitása miatt támadták, és a munkájáért kapott bért firtatják az APEH helyett, még alapvető műveltségi bakiba is keverednek.

Iluskát lejuliskázni egy olyan felszólalásban, amiben kikezdik a Nemzeti Színház igazgatóját, és a magyar szellem nagyságát próbálják előadni több, mint baki. Megengedhetetlen. Pörzse Sándornak le kellene vonni a konzekvenciát és csöndben maradni. Egy jó darabig.

És a Blikk helyett magyar szépirodalmat olvasni. A másik interpellációjára úgysem szoktak figyelni.