Tegnap Osborne úr Nagy-Britanniában hasonló módon nyilatkozott a bankszektort érintő változásokról, mint itthon Orbán Viktor.

Igaz, Ő egy mondatban elintézte, de a lényeg benne volt. A válság bankmentéseit az adófizetők fizették. Ezt a jelenlegi kormányok egy olyan kölcsönnek tekintik, amit nem a bankok által szabott magas kamatokon ugyan, de vissza szeretnének kapni az adófizetők.

Azt, hogy az adófizetők, akik egyébként ezen bankok ügyfelei mennyire fogják megszívni nem szól a fáma. A bankszektor természetesen elkezdett sírni, mint az a bizonyos fürdős alkalmazott, pedig a számok azt mutatják, hogy válság ide, válság oda, bankszktornak lenni jó. Jó, mert nem veszteséges. A sok kis hülye adófizető pénzén megmentett bank ezeknek az adófizetőknek lenyúzta még a bőrét is extra kamatban és árfolyamkülömbözetben. Egyoldalúan a válságra hivatkozva.

Populistának hangzik az érvelés, de igaza van mind Osborne, mind Orbán úrnak. Ez az igazi extraprofit.

Kiváncsi vagyok, hogy a bankszektor megsápolásáról szóló szabályozás tartalmazza-e majd az ügyfelek védelmét, vagy elszabadulnak az áthártások?

Azt is olvastam, hogy a szlovák kistigris kiengedte a körmeit. Mint az eurózóna tagja nem fűlik a foga a napfényes Görögországba pumpálni a lóvét, miközben az ország déli részét gyakorlatilag letarolta a víz. Erőforrásaikat inkább erre fordítanák. Kiváncsian várom a német reakciót a bejelentésre, mert a német adófizetőknek sem tetszik, hogy a megspórolt pénzüket lenyúlják a görögök.