A Jobbik ismét belerántott a demokratikus megemlékezésbe. A március 15-i ünnepség leple alatt Vona Gábor kampánybeszédet tartott.

Reméljük nem fordítják le Európa összes nyelvére, mert ha igen, az ősdemokráciák szűkölve építik fel újra a vasfüggönyt, csak a határ másik oldalán. Olyanokat mondott, amitől még Le Pen is elpirulna.

Az egész mondandójából egy valami igaz. Az, hogy meg kell védeni a termőföldet. Nem lehet elvinni az országból, az igaz, de jobb lenne, ha a mai viszonyok között azért magyar maradna a tulajdonos. Legalább azon a részén, ami még megvan.

Egy szakértői csapat az Unióban szokásos termőföld-védelmi szabályokból összegyúrhat egy ütőset.

De nehogymár az legyen, amit ez az elmebeteg kiabált a tömeg felé, hogyha valamilyen módon mégis megfelelne a külföldi a feltételeknek, neadj isten még a Gárdistákból álló (Vona Gábor egyik álma) Rigó utcai nyelvvizsgán is átmegy, még fel kelljen mennie a Sándor palotába (Vona Gábor másik álma), és ott Morvai Krisztina egy tollvonással döntse el, hogy megfelelt, vagy nem felelt.

El kellen gondolkoznia a "véresszájúaknak", hogy van-e ennek a fajta mentalitásnak ma jövője és alternatívája Magyarországon és Európában. Biztos, hogy erre a fajta harmadik erőre van szükség a magyar parlamentben?

süti beállítások módosítása