Túl nagy volt a béke a mezőgazdaságban, ezért gyorsan tenni kellett valamit, nehogy a paraszt ráérjen gondolkozni. Még a végén rájön, hogy ismét nem a nyerő oldalon áll, és elkezd tüntetgetni. Elvégre holtidő van. Március 10-15 környékéig nincs olyan égető tevékenység, amitől ne lehetne egy jó kis dzsemborit rendezni a Kossuth téren.

Ha a magyar agrárvezetés nem talál ki valamit, mert mér nem akar semmiféle konfliktusba keveredni erre a néhány hónapra, akkor az EU gondoskodik róla. Ráadásul az egységes szabályozás miatt kihúzták a méregfogát nem csak a Kelet-Európai hevesebb vérmérsékletű gazdáknak, de a nyugati kollegák is egymással lesznek elfoglalva.

A termőföldvásárlás állami támogatását meghosszabbították 2013 december 31-ig, ami újabb négy évet jelent. A támogatás elnyerésének egyik legfontosabb kitételét szó szerint kell idéznem, mert ha kihagyok esetleg egy szót is, elveszti a jelentőségét:

„A támogatás csak olyan magánszemélynek nyújtható, aki a vétel időpontjában tulajdonosként a megvásárolni kívánt földterülettel közvetlenül határos legalább 5 hektárnyi ültetvényen vagy 1 hektárnyi egyéb mezőgazdasági földterületen legalább egy éve mezőgazdasági tevékenységet folytat.”

A lényeg a „megvásárolni kívánt földterülettel közvetlenül határos” kitételben van. Elsősorban azért, mert a gazda a saját földjét műveli, és nem a szomszédjáét. A kitétel viszont arra buzdít, hogy „szerezd meg a szomszéd földjét”. Ha esetleg eddig nem lett volna bajuk a szomszéddal, akkor most lesz. Vagy az egyik vagy a másik szomszéd vérszemet fog kapni, ha lát egy kis pénzt és esélyt arra, hogy ezt megszerezze. Az alábbi törvényi hivatkozás viszont egyértelműen rendelkezik az elővásárlási jogokról:

 

„1994. évi LV törvény a termőföldről

Elővásárlási jogok

10. § (1) Termőföld vagy tanya eladása esetén - ha törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:

a) a haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt; jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet haszonbérlő esetén annak helyben lakó természetes személy tagját, illetve helyben lakó részvényesét;

b) a helyben lakó szomszédot;

c) a helyben lakót;

d) a magyar államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint.

(2) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlási jog gyakorlásának sorrendje a következő:

a) a családi gazdálkodó;

b) nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozó;

c) jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli más szervezet esetén annak helyben lakó természetes személy tagja vagy helyben lakó részvényese.

(3) Az (1) bekezdés szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] és a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén, a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld eladása esetén, valamint olyan külterületi földrészlet eladása esetén, amely a törvény hatálybalépéséig zártkertinek minősült.

(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti sorrend az elővásárlásra jogosultak egymás közötti viszonyában is irányadó.

(5) Az (1) bekezdés a) pontja alapján az elővásárlási jogot akkor lehet gyakorolni, ha a haszonbérleti jogviszony (felesbérlet, részesművelés) legalább három éve fennáll. Ha a haszonbérlő (felesbérlő, részesművelő) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet, ennek tagja, illetve részvényese esetén további feltétel a legalább hároméves tagi, illetve részvényesi jogviszony.

(6) Termőföld vagy tanya eladása (haszonbérbe adása) esetén, amennyiben e törvény, valamint a Ptk. alapján törvényes elővásárlási (előhaszonbérleti) jog áll fenn, a termőföld, tanya tulajdonosának az ingatlanra vonatkozó vételi (haszonbérleti) ajánlatot hirdetményi úton kell az elővásárlásra (előhaszonbérletre) jogosulttal közölnie. A Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek tekintetében a törvény elővásárlási (előhaszonbérleti) jogra vonatkozó rendelkezéseit a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A hirdetményi úton történő közléssel összefüggő igazgatási jellegű szolgáltatásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(7) A mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld értékesítése esetén a mezőgazdasági termelőtevékenységet folytató vásárló tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelméhez mellékelni kell a támogatás elnyerését igazoló okiratot is.”

 

Ebből egyértelműen kiderül, hogy a megvásárláshoz előírt kifüggesztésnél a vásárló nem az első az elővásárlásra jogosultak között, hiszen ő csak a második. Ő a helyben lakó szomszéd. Aki ténylegesen műveli a földet, az foggal-körömmel ragaszkodik a földjéhez, és ilyen esetben a föld alól is szerez annyi pénzt, hogy ne vegyék ki alóla a földet. Ezzel elindul az ellenségeskedés és a gazda abban a kis szabadidejében, amikor éppen ráérne tüntetni egy kicsit, a szomszéddal harcol.

A kiírás akkor lehetett volna hasznos a gazdák számára, ha a saját maga által művelt, de bérelt területet vásárolhatta volna meg. Elővásárlási joga is arra van, és abba a földbe teszi bele minden évben az értéket. Ha a sajátja, esetleg még jobban is bánik vele, mert nem a bérleti jogviszonyhoz igazítja azokat a hosszú távú befektetéseket, gondolok itt a belvíz elleni védekezésre, a szervestrágyázásra, ami igazából emeli a magyar termőföld értékét. A sokat hangoztatott birtokrendezési eljárások is felgyorsulhattak volna, hiszen a gazda csak a saját tulajdonát cseréli egy helyre. Gazdaságossági szempontból mindenképpen érdeke, hogy minél koncentráltabb legyen a birtoka. Ez a kisebb családi gazdaságokra ugyanúgy igaz, mint a ma politikai szempontból üldözött, de gazdaságossági szempontból borzasztóan előnyős nagygazdaságokra, vagy a termelő csoportosulásokra.

Az Európai Unió nem ismeri az „osztatlan közös” fogalmát. Ott csak a tiszta tulajdonviszonyokat ismerik, és a támogatási határozatokat is arra hozzák. Az, hogy ezzel a támogatási formával megszűnik az osztatlan közös, csak egy buja álom, hiszen eleve nem szomszéd az ember az ilyen táblában. A jogszabály szerint, ugyanis az osztatlan közösben minden négyzetméter közös. Itt csak a tulajdoni hányad a forgalomképes, nem a konkrét terület. Igazából ez a támogatás ennek a problémának e feloldását sem segíti elő.

Egyenlőre propaganda fogásnak tűnik ez a hír is, mert a valódi gondokat nem megoldja, hanem elmélyíti. Azért biztosan valakinek jó lesz ez a pénz, mert leesni nem fog. Annál több.