Ma olvastam. Beemeltem egy az egyben mindenki okulására. Nem is kommentárnám, elég ha elgondolkoztok.

A 2010-es adójogszabályokról:

Hogyan lehet azt elmagyarázni egy átlagembernek, hogy 100.000 forint
jövedelem után a 17 százalék adó miért 21.590 forint, és miért nem 17.000?
Lehetséges, hogy a 17%-os személyi jövedelemadó ténylegesen 21,5%, és az 5
millió forintos alacsonyabb adósáv valójában csak 3,9 millióig tart? Ha ez
így van, akkor egyszerűen átvertek minket?

Angyal József okleveles adószakértő Sólyom László köztársasági elnökhöz
fordult azzal a kéréssel, hogy a 2010-re megszavazott adótörvény
változásokat ne írja alá, megfontolásra küldje vissza a Parlamentnek vagy
kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.

Idézzük az adószakértő igen tanulságos elemzését, folyamodását:

A 2010-re megszavazott személyi jövedelemadó változások megítélésem szerint
túlléptek egy határt. Az elmúlt húsz évben még nem volt példa arra, hogy egy
"technikai módosítás" egyetlen célja a magánszemélyek és a média
megtévesztése legyen!

Hogyan lehet azt elmagyarázni egy átlagembernek, hogy 100.000 forint
jövedelem után a 17 százalék adó miért 21.590 forint, és miért nem 17.000?

Hogyan lehet elmagyarázni, hogy neki adóznia kell a jövedelmét nem képező 27
százalék munkáltatói járulék után is?

Hogyan lehet elmagyarázni, hogy már 3,9 milliós jövedelem felett belép a
magasabb adósávba, pedig az adótábla szerint csak 5 millió forint felett
kerül magasabb adósávba?

A megszavazott szja változásokról tévesen jelent meg, hogy a jövedelmek
bruttósításra kerülnek. A jövedelmek bruttósítására nem kerül sor, szó sincs
szuperbruttósításról! A most megszavazott adóalap-kiegészítés "magyar
találmány", ilyen a világon nincs!

2010-től a magánszemélynek nemcsak a jövedelme után, hanem a költségvetés
bevételét képező 27 százalék munkáltatói járulék (adóalap-kiegészítés) után
is pluszban még 5% illetve 9% személyi jövedelemadót kell fizetnie. Ezt is a
magánszemélytől vonják le. Összességében tehát 22%, illetve 41% személyi
jövedelemadót fizet.

Az 5 milliós sávhatár tartalmaz 1,1 millió költségvetési bevételt képező
munkáltatói járulékot is. Így a magánszemély már 3,9 milliós jövedelem
felett belép a felső sávba.

Ez az adótábla átlagjövedelemig egyértelműen adóemelést jelent.

Az adóemelés kompenzálása - kizárólag a bérjövedelemmel rendelkezőknél (!) -
az adójóváírás drasztikus emelésével valósul meg, ami 2002-ben egyszer már
elhibázott lépésnek minősült. A megbízási szerződéssel (nem bérjövedelem),
havi 158 ezer forintot kereső magánszemély biztosan nem tartozik a felső
tízezerbe, de Ő mégis 68 000 forinttal több adót fog fizetni.

Kiküszöbölve a - megítélésem szerint Alkotmányellenes - adóalap-kiegészítés
torzító hatását a megszavazott adótábla a következő jövedelem alapú
adótáblának felel meg:

Adótábla:

3 937 000 forintig az adó 17 + 4,59 = 21,59 százalék,

3 937 000 forint felett 850 000 és a felüli rész 32 + 8,64 = 40,64 százaléka

Adójóváírás:

15 100 Ft/hó, 2 510 000 jogosultsági határig. E fölött 15%-os ütemben fogy
el.

Az Alkotmányban megfogalmazott arányos közteherviselés erősen torzul, amikor
a minimálbér és az átlagjövedelem között keresők között ugyanazért a
munkáért 181 200 forint adófizetési kötelezettség különbség lesz aszerint,
hogy bérjövedelmet vagy például megbízási díjat kap a magánszemély.

Az adózási szakma nem tűrheti szó nélkül a személyi jövedelemadó törvény
politikai célú megnyomorítását" egy nemzetközi gyakorlattól eltérő magyar
találmánnyal". Egy ország hitelessége szempontjából szükség van az
adórendszerünk múlttal, jövővel és más országok adóterhelésével való
összehasonlítására. Ezt, a most megszavazott technikai módosítás"
lehetetlenné teszi. Nem ez a jó irány!

Angyal József regisztrált okleveles adószakértő, okleveles matematikus,

Forrás: MTI OTS cégvonal.