Ma csak pozitív dolgokról fogok írni.

Először is a lányom ma tíz éves. Elmentem és vettem neki virágot.

Ime:

A virágbolt és a munkahelyem közöztt található a március 15-i emlékmű. Dél felé, de még ebéd előtt óvodások csoportja jött kis zázlókkal a kezükben, amit letűztek az emlékmű tövébe.

Ott álltak már félkörben a szobor körül. Ovónéni okosan elrendezte őket, legkisebbek elől, legnagyobbak hátul. Megyek el mögöttük mikor az egyik kisgyerek megfordol és csillogó kikerekedett szemekkel azt mondja, hogy "Csókolom, de szép virág van a bácsinál." A többiek is megfordultak és monták páran, de szép virág, de szép virág. Rájuk mosolyogtam és mentem tovább, de egy pillanatra bevillant, hogy van még remény.