A minap a tv-n lapozgatva az egyik csatornán leragadtam egy picit, mert az egyik kendvenc filmem ment. A közellenség.

Tisztán megmutatja, hogy mire képes a hatalom, és a hozzá kapcsolódó technika, ha valaki nem azt akarja, amit ők. Tudom, tudom. Összeseküvés elméletek, meg "Nagy testvér", meg szabadkőmüvesek, meg templomosok, de mégis.

Hát mi is lassan közellenségnek érezhetjük magunkat. Az IMF hazautazása után kaptunk hideget-meleget, bentről és kintről egyaránt. Mindenféle forrás-elapasztással, és pénzügyi lehetetlenné tétellel ijesztgettek minket. Éreztették velünk, hogy nem kellene ugrálni, mert ha mások is vérszemet kapnak, akkor rá leszünk fektetve a térdükre, aztán elverik a port a hátsónkon.

Ennek első lépéseként átszóltak az ICAO-nak. Ez a szervezet ellenőrzi a repterek biztonsági előírásait. Csak egy telefon volt, hogy a múlt héten nagy volt a mellény, kéne találni valamit. Akit valaha is ellenőriztek tudja, hogy mindig lehet találni valamit. A pénzügyi pikszisből kiesve kiderült, hogy már az EU-hoz sem tartozunk. Legalábbis repülőtér-ügyileg. Kiestünk a Schengeni államok közül, és úgy bánnak a tőlünk érkező utasokkal, mintha nem is lennénk EU tagok. Ezzel két-három hónapra szopóágra tették az utasokat a nyári, legnagyobb forgalomban. Hiába hullottak rögtön fejek Magyarországon, a következő ellenőrzéskor már hordja a levelet a szél.

Kicsit odacsaptak a kezünkre, hogy érezük, a gazda szeme azért rajta van a jószágon.

Kiváncsian várjuk a következő nemzetközi ellenőrzés eredményét, mert ha ott is lehúznek bennünket, akkor már nem biztos, hogy csak az én fejemben áll össze az elmélet, hanem másokéban is.