Czomba Sándor valószinűleg eddig biciklibelsőben élt, vagy üvegbúra alatt. Most szembesült azzal, hogy nem azt csinálják, amit igértek. Vagyis bocsánat. Nem azt csinálják, amit a forradalmat támogató nemzeti érzelmű nép hallani akar, mert igérni nem igértek semmit. Ebben teljesen igazuk van. Voltak halvány igéretfoszlányok a tavaszi viharos időkben, hogy "Jobb lesz!", meg "Új irány!", de ezeket elvitte a keleti szél. Spongyát rá!

Hanem a forradalmi munkás-paraszt kormány alakulása környékén azt hangoztatták, hogy ennek a "rendszer"-változásnak nem lesz vesztese. Minden nemzeti együttműködő jobban jár. Aztán a nyári és kora őszi hónapok kihozták az állatot a kormányból és a Parlamentből. Kiderült, hogy mégsem fenékig tejföl ez a világ, és nincs olyan, hogy mindenki nyer. Csak ugyanazt az egységnyi pénzt tudják osztani, tehát, ha az egyik jobban jár, akkor valakinek rosszabbul kell. Ezt egy általános iskolás gyerek is tudja, bár a Parlamentben vannak csodagyerekek. Három éves korukban már annyi eszük volt, mint most.

Czomba Sándor meglepődött.

Elkerekedett a szeme, hogy a szakszervezetek demonstrálnának. Tiszta anarchia! A napokban "Orbán takarodj!", most meg a szakszervezetek. A közszférát képviselő szakszervezeteknél elszakadt a cérna. 2006 óta minden politikai erő őket teszi felelőssé az elhibázott döntéseikért, pedig ők csak végrehajtják a politikusok által generált hülyeséget. Erkölcsileg és anyagilag teljesen hülyének nézik őket. 80%-uknak a fizetése abban a zónában van, akik rosszabbul járnak a jövő évi adórendszerrel. Állandó leépítésekkel, ennek ellenére jelentős többletfeladatokkal vannak kénytelenek szembenézni nap, mint nap.

Nem ezt ígérték. Azt igérték, hogy jobb lesz. Nem lett és nem is lesz!

Czomba úr! Mit várt?