A civil életem során elég sokat foglalkozom a mezőgazdasággal, mégis elég kevés posztot szentelek neki. Nem azért, mintha nem lenne probléma ebben az ágazatban, még csak azért sem, mert annyira hozzáértő a vezetés, hogy nem hoznak egyetlen ökör rendeletet sem, hanem azért, mert a magyar embert egyszerűen nem érdekli ez a téma. Akiket érdekelne, azok nem olvasnak blogokat, tisztelet a kivételnek. Most sem a GMO botrány elsődleges kártételéről és a kártérítésről szeretnék írni, mert azt már sokan megtették előttem. Írtak mindenfélét, igaz kevés szó esett arról, hogy igazából a mai mezőgazdasági finanszírozási szokások közepette nagyon beszívta az is aki GMO-st vetett, az is aki pufferterülettel rendelkezik, de egy teljesen más károkozásról szeretnék írni.

Nézzük mi a végeredmény, ha kiderül, a GMO szennyezett vetőmag került a földbe. Az alábbi képek a nyugalom megzavarására alkalmasak, csak erős idegzetűeknek:

Így néz ki a kukoricatábla augusztusban, mikor a jogszabály által előírt megsemmisítést végrehajtják. Az augusztuson külön hangsúly van. Ebben az időszakban már túl van a kukorica a virágzáson és a megtörtént a beporzás. A növény minden erejét a magok fejlesztésébe öli. Ettől a csövek minden nap egyre nagyobbak lesznek, és a magok egyre több tápanyagot halmoznak fel. A szennyezett növény nem lehet elszállítani a fertőzött területről. Ott kell hagyni és leszántani. Most jön az érdekesebb rész. Sokan most azt mondhatják, semmi gond, zöldtrágya. Még jót is tesz a talajnak. A sok műtrágyázás után élénkíti a talajéletet és természetes tápanyag utánpótlásként szolgál. Normális esetben. Ez viszont nem az, mert augusztus közepe lesz lassan.

Nézzük egy-két közeli képen mi is marad a földön:

Remélem sikerült elég közel hozni a probléma igazi forrását? Ha nem akkor szabad a gazda. Igen. Ottmarad a földön a szem is. Ez a tábla tegnap az esti órákban lett lesilózva. A képek egy nappal a katasztrofális beavatkozás után történtek. A földön kb 10-15 centi vastagon áll a "kukorica". Már erjed. Ha leszántják még "ideálisabb" körülmények közé kerül, mert a siló is levegőtlen körülmények között éri el ideális állagát. Van Magyarországon egy állat, ami igen messziről kiszúrja a földben erjedő kukoricát. Nem. Nem a szarvasmarha, ami normális körülmények között a silókukoricát imádja, és télen alaptáplálékként fogyasztja.

Íme az Állat. A vaddisznó. Egy-egy konda ilyen helyen egy éjjel akár 1-1,5 hektár földet is föltúr a "csemegéért". Magyarul tönkretesz a következő évi termést úgy, hogy annak esélye sincs kikelni. Akár repcét (augusztusban) akár gabonát (szeptember-októberben) vetnek, gyakorlatilag halálra van ítélve.

Jó magyar szokás szerint nem az Állam, mert a jogszabály szerint a vad az övé, viseli kárt. Még csak a füle botját sem mozdítja. Meghagyja a veszekedést a gazdának és a vadászati jog hasznosítójának. Magyarul mindenki megint rosszul jár. A gazda is, mert nem lesz termése és folyamatos stressznek van kitéve a vadászokkal való harc miatt. A vadászok is, mert egyszerűen lehetetlen lesz megvédeni az ilyen földeket. A vadászra haragszik a gazda, a gazdára haragszik a vadász. Egyik sem jár jól, mert a kár a valóságban soha nincs értékén kezelve. Mindenki becsapva érzi magát.

Ha kijelöltek volna valahol egy megsemmisítőhelyet a ledarált GMO-szennyezett "silónak", nem hagyták volna benne ezt az időzített bombát az amúgy is megtépázott gazdák idegrendszerében. Többek között ebből is látszik a "magasan képzett" felsővezetés irányítási bénasága. Ha gyakorlati szakember ülne néhány ilyen helyen biztosan nem történt volna meg ez a "félreszabályozás".

Mezőgazdasági témában a következő poszt a 2011 évi Szentlőrinci Gazdanapokról fog szólni, amit augusztus 13-15 között rendeznek.