A befizetés nem személyes megtakarítás

A magán-nyugdíjpénztári vagyon ügyéről Rogán Antal úgy nyilatkozott: még ma is sokan azt gondolják Magyarországon, hogy ez az ő saját megtakarításuk. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ezt a pénzt az emberek nem használhatták fel bármikor, bármire.

Igazából az történt, hogy összekeverték a magán és az állami nyugdíjrendszereket. Mégpedig úgy, hogy a kötelező befizetést, amelyet amúgy az állami kasszába kellett volna betenni, átirányíthatták magánnyugdíjpénztárakba.

Megengedik, jóváírják

Ha ezt a rendszert nem vezetik be, akkor a magyar államadósság biztosan 70 százalék alatt lehetne – jelentette ki a fideszes képviselő, aki felhívta a figyelmet arra, hogy éppen ez a tény mutatta meg a rendszer makrogazdasági működésképtelenségét. Rogán Antal úgy vélekedett: ha a nyugdíjvagyonnak csak egy részét arra fordíthatjuk, hogy csökkentsük vele az államadósságot, akkor azt már az embereknek nem kell törleszteniük, például adók által.

Hát kedves Rogán Antal! Borzasztó nagy tévedésbe vagy keveredve. El kell hogy nézzük, mert a forradalmi retorika ezt mondatja veled, de a száraz tények mást mutatnak. Először is az enyém, még akkor is, ha nem használhatom fel szabadon, akármire. A szerződést és kötöttem a pénztárral, és engem kérdezgettek éveken keresztül, hogy mennyit vagyok hajlandó kockáztatni a kis pénzecskémből. A fizetésemmet sem költhetem akármire, mert a nagy részét különböző adók és járulékok formájában kötelező módon elvonjátok. Ez a kisebbik gond.

A nagyobbik az, hogyha mi nem lépünk be a magán-nyugdíjpénztárba, akkor most felkopna az állatok. Nem lenne ám mit einstandolni. Ha ezt a rendszert nem vezetik be, akkor ezt a pénzt az elődeitek, persze veletek együtt, mert alattatok kezdtük el, réges-régen elköltötték volna. Matolcsy György nem verhetné féltéglával a mellét, hogy lenyomjuk 70% alá az államadóságot. Ezt a lehetőséget mind-mind mi spóroltuk meg. Ezek szerint nektek.

Ezután azt hisszük, hogy elvárható gesztus, hogy ti is engedjetek valamit. Nem kéne azt akkora nagy kegy gyakorlásnak felfogni, mert még a végén könnyekre fakadunk.

Lehetne szebben is beszélni velünk. Nem vagyunk ám kiskorúak!